Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Meszesán Mária: Topológia és tropológia elhajlásai, avagy halál és élet retorikája Madarász Márton elmélkedésében
Topológia és tropologia elhajlásai... 13 tesznek antik, történelmi és bibliai hivatkozásokat, néha középkori haláltánc-motívumokat idéznek meg.24 Az élet retorikája — a lehet „A halál után meg más élet vagyon hátra, és halál út, vagy az örök boldogságra, vagy az örök nyomorúságra” - hirdeti a harmadik rész, címében ismételve meg a sokszor citált metaforát. A szöveghely a többi vizsgált szövegkorpuszból olyan, az örökkévalóságot minősítő jelzőket idéz fel a befogadóban, mint a ’teljes’ vagy ’igaz’ a boldog, illetve a ’hiányos’ és ’hamis’ a boldogtalan aeternitasra. Szerinte nem elég a halált magát szemlélni, de arra is gondolni „illik”, hová vezet: „mi lészen belőlök, minémű állapottyok leszen a más világon”.2s A tautologikus gondolat előbbre moccantására Isten Fiának szavát idézi, aztán bölcseket vesz sorra minden időből és pogány tanításokat, majd barbár, tudatlan, vad emberek szokásait rámutatva, hogy nekik is volt istentiszteletük. De honnan származik vajon a hit lehetősége, hogyan férhettek hozzá tudatlanok? - kérdezi, és a válasz megfellebbezhetetlen: „Mert nem a filozófusok iskolájában született, és onnan terjedett ki a széles világra, hanem bé oltatott ez ismeret mindenekbe, melyet minden ember a szívébe talál bé írva.” így eloszlatva minden kételyt szögezi le, hogy a halál a nagy különbségtevő, a halál óráján, pillanatán fordul meg az ember örök sorsa, a halál állapotát veszi figyelembe az ítélet, ezért nem lehet mindegy, ki hogyan hal meg. Malomfalvay és Szentgyörgyi is külön fejezetet szán a sorsfordító pillanatnak (előbbi az élet szempillantásnyi cikkely idejéről, utóbbi az élet órájának utolsó „pettzentéséről” beszél)24 25 26, ami azonban a vizsgált szö24 A haláltáncok hagyománya és a protestáns irodalom viszonyáról bővebben: Oláh Szabolcs: Pesti György haláltáncéneke és a protestáns versszerzési gyakorlat. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 1996. 5-6. sz. 582-613. p. (továbbiakban: Oláh, 1996.) („Jelöletlen intertextuális kapcsolatot tart fenn a késő középkori magyar nyelvű kódexirodalom haláltematikájú műfajcsoportjaival.”) 25 A halál korabeli fogalmi hálójáról ld.: Borbély Szilárd: A Vanitatum vanitas szövegvilágáról. Fehérgyarmat, 1995. 70. p. („Ám a halál ebben a korban nem csak a testi elmúlást, az életfunkciók megszűntét jelenti, sokkal többet. Bozóky A’ jól meg-halásra serkentő magyar egyházi Énekeskönyv című, már említett munkája a következő rendet állapítja meg az énekek ösz- szeszerkesztése során: Az halálnak el-keridhetetlenségéről, Az halálnak bizonytalan üdéiről és A’ négy végső dolgoról - úgymint Halál, ítélet, Pokol mennyek országa. A halál ebben a fogalmi hálóban jelenik meg a kor szemléletében. A halálról ekkor azok a szövegek szólnak, amelyek ebben a keretben igyekszenek megragadni matériájukat, és érvényes tanítás csak ezeken az igazságokon fundáltatik.”) 26 Malomfalvay Gergely nyolcadik elmélkedésében: „Az mi életünknek egy mángorni avagy szempillantásnyi részétől kétféle örökkévalóság függ, tehát óva, okosan és őrizkedve kell élnünk.” 111.: Szentgyörgyi Az örökkévalóság
