Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csepregi András: Vallási identitás és demokratikus politika - történet, tematika, párbeszéd
146 Egyháztörténeti Szemle Xl/1 (2010) te, befolyásolta, esetleg módosította a talált információ azt, amit a keresés előtt és során tudtunk, vagy tudni véltünk. Az amerikai vallásosságról szóló diskurzusba való elemi bevezetést, érdeklődésem és kutatási területeim szerint, Bonhoeffer-értelmezőkön és Bibó-értelmezőkön keresztül kaptam. Bonhoeffer kutatásának Észak-Amerikában több évtizedes múltja van, az ide tartozó tudósok Bonhoeffer értelmezései és újraértelmezései során, Bonhoeffer örökségéhez méltóan, reagálnak a környezetük vallási összefüggésben megragadható jelenségeire is. Mint láttuk, a világ vallásos vagy nem vallásos értelmezése Bonhoeffer teológiájának egyik érzékeny, távolról sem lezárt, és közös gondolkodásra inspiráló területe, amely a kutatókat kezdettől fogva a saját vallásos környezetük kritikus reflexiójára késztette és készteti. Bibó István értelmezésével pedig folyamat-filozófusok és folyamat-teológusok között találkozunk: a Highlands Institute for American Religious and Philosophical Thought egy magyar származású tagja oltotta be ezt a kört Bibó iránti érdeklődéssel, és hozta kapcsolatba Bibó szellemi örökségét azzal a sokirányú érdeklődéssel, amellyel ezek a kutatók a saját szűkebb és tágabb környezetük szellemi változásait követik. A továbbiakban a Bonhoeffer-kutatók közül mutatok be egy szerzőt, majd rajta keresztül egy másik írót, akik az amerikai vallásosság és demokrácia kapcsolatának olyan aspektusait tárják fel, amelyekkel a témáról folyó hazai diskurzusban még nem találkozhattunk. Az 1958-ban született Charles Marsh, aki ma a vallástudomány professzora Virginia állam egyetemén, 1988-ban, az amszterdami nemzetközi Bonhoeffer-konferencián jelent meg először a Bonhoeffer- kutatók között, kezdetben Bonhoeffer teológiájának filozófiai aspektusai iránt érdeklődőtt.z Teológiai alapképzését a Gordon College-ben 7 Ld.: Marsh, Charles R. Jr: A Quiet Revolution: Bonhoeffer’s Reading of Heidegger. A tanulmányt a szerző az Ötödik Nemzetközi Bonhoeffer Konferencián mutatta be Amszterdamban, a New York-i Union Theological Seminary Bonhoeffer-archívuma őrzi. PhD disszertációját 1989-ben védte meg Virginia állam egyetemén „Philosophy and Community in the Early Theology of Dietrich Bonhoeffer” címmel. Ugyanebben az évben az American Academy of Religion Bonhoeffer-szekciójának ülésén „Community, World and the Unity of Revelation: Bonhoeffer’s Theological Critique of Hegel” címen adott elő, a tanulmány szintén a Bonhoeffer- archívumban található. 1990-ben, szintén az American Academy of Religion ülésén, de ezúttal a „Teológia és vallási reflexió” szekcióban „The Overabundant Self and the Transcendental Tradition: Bonhoeffer and Luther Against the Self-Reflective Subject” címen tartott előadást (archívum). 1992-ben, a Hatodik Nemzetközi Bonhoeffer Konferencián, New Yorkban „Barth and Bonhoeffer on the Worldliness of Revelation” címmel adott elő (archívum), és még ebben az évben három tanulmányt publikált: a Modern Theology júliusi számában „Bonhoeffer on Heidegger and Togetherness” címen, a Scottish Journal of Theology 45. számában „Human Community and Divine Presence: Bonhoeffer’s Theological Critique of Hegel” címen, a Journal of the American Academy of Religion téli számában pedig „The
