Egyháztörténeti Szemle 11. (2010)
2010 / 1. szám - "A KATEDRÁRÓL" - Csepregi András: Vallási identitás és demokratikus politika - történet, tematika, párbeszéd
Vallási identitás és demokratikus politika 147 (Wenham, Massachusetts) kapta, mesterképzésben a Harvardon részesült, PhD-jét a Virginiai állam egyetemén védte meg. Bonhoeffer teológiája filozófiai aspektusainak kutatása idején a Baltimore-i Loyola College oktatója, virginiai működése óta pedig főleg szűkebb pátriájának, az egykori amerikai délnek a közelmúltját kutatja: érdeklődésének középpontjában a fekete polgárjogi mozgalom vallási dimenziója áll.8 Ez az elmozdulás csak látszólag különös: az amerikai Bonhoeffer-recepció évtizedek óta foglalkozik a faji és a szociális feszültségek problematikájával. Két kapcsolópont is adódik az értelmezés számára: Bonhoeffer 1930-31-es amerikai tartózkodása és kapcsolata a New York-i fekete keresztyén közösséggel, valamint a németországi náci zsidóüldözést reflektáló gondolatai és cselekedetei. Ilyen előzmények után született meg Marsh legújabb könyve: Wayward Christian Soldiers: Freeing the Gospel from Political Captivity.9 Az előzmények ismeretében a munkát úgy is felfoghatjuk, mint a két korábbi kutatói fázis termékeny ötvöződését: Bonhoeffernek a diktatúrával és a sodródó német protestáns egyházzal szemben kialakított teológiai kritikája találkozik itt az amerikai evangélikál keresz- tyénség folyamatait belülről vizsgáló tanú személyes és gyakran igen szenvedélyes kritikájával. Marsh fő tétele, hogy az evangélikál mozgalom olyan mértékig összeszövődött az amerikai politikai jobboldallal az elmúlt évek során, hogy az már alapvetően fenyegeti mind elemi keresztyén identitását, mind pedig a szélesebb társadalom felé szóló missziói küldetését. Célja, hogy felmutassa a hagyományos evangéli- kalizmusnak azokat a belső lehetőségeit, amelyekre építve a mozgalom kibújhat a jobboldal halálos öleléséből és újra a mindenkinek szóló örömhír képviselője lehet. A könyv a vallásos érvelésmód izgalmas, és mifelénk szokatlan regisztereket is használó lehetőségeit mutatja fel. Élesen kritikus és részletekbe menően konkrét, amikor a Keresztyének lenni Bush után című fejezetben az ifjabb George Bush hitét és vallásosságát bemutató irodalmat elemzi. Széles ismeretanyaggal dolgozik, amikor feltárja az evangélikalizmusnak a hatvanas években kezdődő útját, amely az egykor tudatosan apolitikus és magát a kulturális élet főáramaiból is szinte * * * * * * * 8 9 Overabundant Self and the Transcendental Tradition. Dietrich Bonhoeffer on the Self-Reflective Subject” címmel. Bonhoeffer teológiájának filozófiai aspektusai kutatásában elért eredményeit végül 1994-ben megjelent könyvében összegzi, amely egyrészt meghozta neki a nemzetközi (el)ismertséget, ugyanakkor, úgy tűnik, le is zárta a szűkebb értelemben vett filozófiai kutatás folyamatát: Reclaiming Dietrich Bonhoeffer: The Promise of His Theology. New York - Oxford, 1994. 8 Ld.: Marsh, Charles R. Jr.: God’s Long Summer: Stories of Faith and Civil Rights. Princeton, 1997.; UŐ: The Last Days: A Son’s Story of Sin and Segregation at the Dawn of a New South. New York, 2001.; UŐ: The Beloved Community: How Faith Shapes Social Justice from the Civil Rights Movement to Today. New York, 2005. 9 Megjelent: Oxford, Oxford University Press, 2007.
