Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776.
A tornai főesperesek, 1273-1776 47 Bánovszki Simon Olmüci tanulmányai befejeztével a nagyszombati városi iskola igazgatója lett. 1592-ben ugyanitt káplán, nagybátyja Bánovszki György plébános mellett. Kutassy János érsek 1593-ban pozsonyi kanonokká és dékánná nevezte ki. 1601-től lett az esztergomi káptalan tagja. Pázmány Péter 1617-ben tornai főesperessé, 1624-ben komáromi főesperessé és a nagyszombati szeminárium tanfelügyelőjévé nevezte ki. Itt halt meg 1634-ben. Házát az esztergomi káptalanra hagyta.^1 Sztankovics János 1581-ben született Szakolcán. Bécsi tanulmányait követően pappá szentelték és a nagyszombati szeminárium tanára lett. 1619. április 21-én esztergomi kanonok, 1624 márciusától, 1627-es lemondásáig pedig tornai főesperes lett. 1627-től lőveni jezsuita novicius lett és misszionáriusként 12 évet töltött az ázsiai misszióban. 1652-ben hazatért és itthon folytatta a hittérítést. Később a jezsuiták soproni rendházának lett a főnöke. Ebben a minőségben érte a halál 92 éves korában, 1673. december 25-énÁ2 Lippay György (Zombory) Pozsonyban született, 1600-ban. Apja Zombory Lippay János királyi személynök (personalis), anyja Landoricz Serényi Mária. Iskoláit Bécs- ben és Grácban végezte. 1621-1625 között a római Collegium Germanicum et Hungaricumban tanult ahol kiérdemelte Pázmány Péter rokonszenvét. Hazatérve, 1625. április 4-én lett esztergomi kanonok. 1627-ben Pázmány a tornai főesperesség vezetésével bízta meg. Még abban az évben kapta meg érsekújvári plébánosi kinevezését. 1628. október 8-án szentistváni prépost, majd 1630-ban a Szent Kereszt és a Szent Balázs oltárok javadalmasa lett. 1631-től veszprémi, 1637-től egri püspök és királyi kancellár. 1642. november 18-án esztergomi érsek lett. Legfőbb feladatának a rekatolizációt tekintette. Szükség is volt rá, hiszen az esztergomi egyházmegyében 1000 plébánia került a hitújítók kezére, míg a katolikus plébániák száma csak 220 volt. Elődei is jócskán kivették részüket a visszatérítésből, mivel Lippay feljegyzései szerint 100 főúri családból már csak 6-8 maradt a protestantizmus híve. A prédikátorokat elűzte a vidékről és helyükbe jezsuitákat küldött. Elrendelte, hogy a községek csak olyan elöljárókat választhatnak és alkalmazhatnak, akik katolikusok. Megtiltotta a katolikus nők vegyes házasságát, kivéve akkor, ha a félj visszatért a régi hitre. 1648. szeptember 14-én megnyitotta a nagyszombati zsinatot. A zsinat eredményeként létrehozta a nagyszombati központi szemináriumot, melyhez 7000 forinttal járult hozzá. Indítványozta egy papi öregotthon létesítését is. A rekatolizáció köznemességet érintő legfőbb feladatának a vármegyék központjában létesítendő konviktusok (bent- 9 91 Kollányi, 1900.204. p. Kollányi, 1900.223-224. p.; Juhász, 2002.31. p.
