Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - TANULMÁNY - Béres Gyula: A tornai főesperesek, 1273-1776.
48 Egyháztörténeti Szemle X/1 (2009) lakásos tanintézet) felállítását tartotta, mivel a köznemesi ifjakat itt lehetett a legmegfelelőbb egyházi oktatásban részesíteni. Nem értett egyet a püspökök áthelyezésével, mivel szerinte az nem használ az egyházmegyének. A jezsuitákat ezen a zsinaton vették fel az egyház által elismert szerzetesrendek közé. 1658. június 2-án megnyitotta az esztergomi egyházmegye zsinatát. Évente tartott lelkigyakorlatokat, magánzarándoklatot egyedül, Pozsonyból a Mária-völgybe. Napi elmélkedéseit és imádságait soha nem mulasztotta el. Császárpárti volt és egyben ízig-vérig magyar. Kíméletlenül szembeszállt a protestantizmussal. Nem értett egyet a linzi békével és azon volt, hogy abból a legkevesebb valósuljon meg a protestánsok számára.*« A vasvári békét a magyar nemzeti alkotmány megsértésének tekintette.* 94 Még az országot is el akarta hagyni szégyenében és dühében, hogy Rómában halhasson meg. Nem akarta látni az ország romlását. Pozsonyban halt meg 1666. január 30-án, ahol el is temették. Vagyonából több mint félmillió forintot hagyott különféle jótékony alapítványok javára. Bó'kezűen támogatta a ferenceseket és a jezsuitákat.'« Püsky János A nagyszombati szemináriumban és a jezsuiták gráci kollégiumában elvégzett tanulmányai után, Napragy Demeter kalocsai érsek mellé került. Az érsek halálát követően szentelték pappá. 1622. április 23-án Pázmány Péter esztergomi kanonokká és káplánjává nevezte ki. 1628- tól tornai főesperes és szentbenedeki prefektus lett. Később a szenttamási préposti címet is megkapta. Az 1630-as nagyszombati zsinaton, mint tornai főesperes a papi méltóságról tartott előadást. Ebben az évben lett Telegdi János nyitrai püspök közbenjárására a szálkái apátság javadalmasa. Az uralkodó 1637. november 9-én csanádi püspökké 93 III. Ferdinánd és I. Rákóczi György között 1645. december 16-án megkötött béke kimondta a szabad vallásgyakorlást az urak, városok, községek, jobbágyok számára. A jogtalanul elfoglalt protestáns templomokat a béke értelmében vissza kellett szolgáltatni. A tisztázandó vallási kérdéseket a soron következő' országgyűlés elé utalta. A Bethlen Gábor által bírt Erdélyhez csatolt 7 vármegyét Rákóczi haláláig bírhatta. A békét 1647 júniusában iktatta törvénybe az országgyűlés. (1647/5. te.) 94 A Habsburg Birodalom és a Porta között 1664. augusztus 10-én megkötött béke, mely Simon von Reninger és Köprülü nagyvezír tárgyalásai eredményeként jött létre a zsitvatoroki béke (1606) alapján. A lényege, hogy Zrínyiújvárat nem építik fel, az osztrákok és a törökök kivonják csapataikat Erdélyből, I. Apafi Mihály lesz az országrész fejedelme, továbbá elrendelte Székelyhíd lerombolását. IV. Mehmedé maradt Érsekújvár, Várad és kezére került Lugos, Karánsebes és Jenő vára valamint négy felső-magyarországi vármegye. Guta császári kézen maradt, valamint I. Lipóté lettek Szabolcs és Szatmár várai, valamint a hajdú kerületek. Egy osztrák-török kereskedelmi szerződést is kötöttek és 200 ezer forint értékű ajándékot küldtek egymásnak. Lipót adómentességet kapott a szultántól. A béke a magyar illetve Habsburg-sikerek miatt óriási felháborodást váltott ki Magyarországon. 9s Kollányi, 1900.230-234. p.; vö. Sugár, 1984.309-318. p.
