Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - RECENZIÓK - Oláh Róbert: Bottyán János: A magyar biblia évszázadai
112 Egyhá2történeti Szemle X/4 (2009) Szentlélek említését is kerüli, de kínzó oszloppal helyettesíti Krisztus keresztjét. Bottyán János szövegét mindenben a 21. század követelményeihez igazították. A legszembetűnőbb változás, hogy az eddig 68 oldalra rúgó függelék fekete-fehér képanyaga elmaradt, részben a képek tisztázatlan szerzői jogi helyzete, részben pedig az új információs technikák miatt. Ez azonban nem kisebbíti a kötet használhatóságát, hiszen az internet segítségével könnyen meghaladhatjuk az eredeti illusztrációk minőségét és mennyiségét, elég csak a szintén a Biblia éve rendezvénysorozatban elindított Biblia Sacra Hungarica virtuális múzeumra utalnunk, mely a http://biblia.drk.hu internetes portálon érhető el. Az 1980-ig terjedő időszakot felölelő törzsszövegben lényegi változás nem történt. Megmaradtak Bottyán János jó érzékkel kiválasztott idézetei, közvetlen stílusa, amely azokhoz is közel hozhatja a könyvek könyvét, akik maguk nincsenek rendszeres kapcsolatban vele. Népszerűsítő hatása így töretlen. Amiben gazdagodott, az az elmúlt két és fél évtized kutatási eredményei. Ezek a korábban végjegyzetből lábjegyzetté előlépett kiegészítések mellett szögletes zárójelben kaptak helyet. így jelenik meg Komáromi Csipkés György fordítása és a Laubani Biblia impresszumadatainak pontosítása is. Ugyancsak lábjegyzetben tájékozódhatunk az időközben megjelent újabb kiadásokról, valamint a főképpen a Régi Magyar Kódexek, a Biblia Hungarica Antiqua és a Nemzetközi theológiai könyv sorozatokban kibocsátott hasonmás kiadásokról. Az 1655 előtt megjelent bibliákhoz további részleteket és bővebb olvasnivalót kínálnak a jegyzetekbe toldott RMNy (Régi magyarországi nyomtatványok, I-III.) számok. Az irodalomjegyzék mintegy két tucat címmel bővült: az 1982-2008 között megjelent fontosabb szakirodalom válogatott jegyzékével. Bottyán a Pethe Ferenc által gondozott editiót kivéve nem vette fel munkájába az utrechti és a baseli bibliákat, amelyek bár Tótfalusi Kis Miklós szövegét közölték újra meg újra, mégis fontos a szerepük abban a tekintetben, hogy a 18. században főként ezeket a kiadásokat forgathatták a protestáns egyházakban. Ezekkel, a vértelen ellenreformáció századában külföldön nyomtatott bibliákkal is gazdagodott a kötet. Valamilyen okból elmaradt az első kiadásban még szereplő német nyelvű összegzés (Zusammenfassung), mindössze az angolt olvashatjuk. Bottyán János népszerű összegzésének újrakiadása remélhetőleg még több olvasóra talál, mint az elődje, a hozzá fűzött kiegészítések hatására pedig várhatóan eltűnnek a ma még az egyházi sajtóban is élő legendák, téves adatok, megdőlt elméletek a magyar nyelvű Bibliával kapcsolatban. Ugyanakkor szükség lenne egy alapos, forráskutatásokon alapuló, a kiadások egy részénél ma még bizonytalan részletkérdéseket is tisztázó bibliai kézikönyv megírására. (ismOláh Róbert)