Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 4. szám - RECENZIÓK - Szlávik Gábor: Hirschmann, Vera-Elisabeth: Horrenda Secta. Untersuchungen zum frühchristlichen Montanismus und seinen Verbindungen zur paganen Religion Phrygiens

98

Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009)

sokban (1. pl. too: Traum der Priscilla34) vázolja fel a nők, illetve a „prófétanők” a montanista mozgalmon belüli helyét és szerepét; mindenkor utalva közben a kor orthodox keresztény közösségeinek ezen a téren követett gyakorlatára. Majd figyelemre méltó párhuzamok sorával hívja fel a figyelmet arra, hogy Maximilla vagy éppen Priska „prófétai” tevékenységének vallási előképét csak részben találhatjuk meg a Kis-Ázsia-szerte régtől elterjedt Kybelé-kultuszban. Hirschmann itt jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít a Kis-Ázsiában és Görögországban létesült Apollón-szentélyekben szolgáló papnők tevékenységével vonható párhuzamoknak (112 skk.); különös tekintettel a tőlük elvárt rituális szüzesség követelményére.35 Mindezt alapos érveléssel bizonyítja is (1. küln. 118 sk.); töbször is rámutatva arra, hogy mind Kybelé, mind pedig Apollón kultusza jól ismerte az eksztatikus prófécia gyakorlatát (112 skk.)

(II.8.) A montanista mozgalom szervezeti felépítésének sokat vitatott kérdésében {III.7: Organisation der Neuen Prophetie; 123-138.) Hirschmann ugyancsak a montanistákat körülvevő „pogány” közeg különféle egyleti formáit veszi alapul. Ennek megfelelően veti egybe a montanistáknál kimutatható koinónos ho kata topon36 a kutatás előtt mindmáig meglehetősen rejtélyes hivatalát egy „pogány” egylet (koinón, ill. küln. synodos) tekintélyes pénzügyi tisztségviselőjének (tamias) hierarchikus helyzetével (137 sk; vö. még 144.). A szerzőnő megítélésem szerint itt helyesen feltételezi, hogy a montanista mozgalom egy vallásos kultusz köré szerveződött - pénzügyi feladatokat is ellátó - egylet (synodos) módjára épült fel, amely szervezeti forma (Mysterienvereine). Kis-Azsia számos más kultusza esetében is kimutatható (132 skk.) Ám Hirschmann mindeközben sajnos nem magya34 Epiphanios elbeszélése szerint Quintilia vagy Priska montanista „prófétanőnek” álmában megjelent Krisztus - hogy melyiknek a kettő közül, Epiphanios nem tudja határozottan kijelenteni. Méghozzá, mint azt Quintilia vagy Priska később elbeszélte, „asszony képében, csillogó lepelbe öltözve” (pan. XLIX 1,3 skk; vö. XLIX,i.). A montanista „prófétanő” ezt a jövendölését egy olyan - keresztény - közegben tette, ahol a „Nagyegyház” kétségek nélkül hirdette Krisztus férfi voltát, s ahol Isten képmásának - az Ótestamentum szellemében - a férfi számított (1. pl. íKor XI,8. — íMóz 11,18-23.).

35 A nemi élettől való tartózkodás révén elérhető ’erkölcsi tisztaság’ (castitas) követelménye az Istentől jövő, általa látomások és hangok formájában közölt prófécia befogadásának egyik alapfeltételeként jelenik meg a montanistáknál: vö. Tertullianus, De exhortatione castitads [’Intés a tisztaságra’], 10,5. - A téma szélesebb összefüggéseihez 1. P. Brown, Die Keuschheit der Engel - Sexuelle Entsagung, Askese und Körperlichkeit am Anfang des Christentums, Carl Hanser Verlag, München - Wien 1991 (angol ered. 1988).

36 Hirschmann értelmezésében „Teilhaber vor Ort”: 138; vö. még 144. Hasonló hivatalt említ a montanista mozgalom szervezetén belül Eusebios is: praktér khrématón [’pénzbeszedő’] (HE V 18,2.).