Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
64 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) Török Antal nyugalmazott gyergyóalfalusi kántor felterjesztésére11«, amelyben kérték, hogy a Gyergyó- kerületi tanítók özvegyeik és árváik gyám intézetének alapszabályát hagyja jóvá, a jóváhagyást egy kitétellel teszi meg. Ebben rámutat, hogy a benyújtott alapszabályzat „II. fejezet 2- ik cikkelyének azon kitételét: hogy a legszegényebb pap hátra maradott vagyonából 5 p[engő] f[orin]tot a gondnokok követelhetnek”, nem hagyhatja jóvá, hiszen a „a papoknak szabad végrendelkezési joguk lévén”, ezt ő is tiszteletben tartja. Márpedig a papok szabad végrendelkezési jogát éppen az 1848-as egyházmegyei zsinaton mondták ki, s a püspök a gyakorlatban, a zsinati munkálatok befejezése után már egy héttel, mint hatályos rendelkezésre hivatkozik. A püspöknek ez a magatartása a zsinat érvényessége és hatályba lépése szempontjából rendkívül fontos. Hasonlóan a zsinat érvényességét bizonyítja Elekes István, kézdi- orbai kerületi jegyző 1849 májusában kelt beadványa is, ahol kiemeli, hogy „a nagy Méltóságod Fő Pásztori intézkedése által hirdetett, s Elnöklete alatt tartott Püspök Megyei Zsinat jótékony eredménye megadta nekünk a kerületi Hivatalnokok választási jogát”.11S Ugyancsak erre a jogra hivatkozik 1849 júniusában Bogdán István plébános is.116 A forradalom leverésekor két esperes, az alcsíki és a gyergyói is fogságba került. Az alcsíki papság kéri a püspököt, hogy a nagykászoni plébánost, Ferenczi Józsefet, „kit a múlt évi Zsinat érelmében ugyanazon év November elején az al-csík és kászonszéki egyházi kerület jegyzőjévé szótöbbséggel megválasztottunk vala - e hivatalban megerősíteni és az esperesi hivatal vételével megbízni addig is, míg Esperesünk óhajtott szabadságát vissza nyeri”.11? Itt is tehát előfordul a zsinat által biztosított kerületi hivatalnokok szabad választására való hivatkozás. Viszont az is tény, hogy választásukhoz a püspök jóváhagyását kérik, tekintve, hogy a tárgyalások során az esperesek szabad választását a kerületek által a zsinaton csak a felteijesz- tés jogát fogalmazták meg, a kinevezés a püspök jogköre maradt. Ez azért is fontos, mert a zsinatot megelőzően hasonló helyzetben sokkal radikálisabb megfogalmazás is előfordult. Itt a marosi kerület beadványára utalnánk vissza, amelyben olvashatjuk, hogy „az udvarhelyi esperestnek118 n« GYÉFKL. Pl. - 391. d. 18. cs. 1114/1848: 1848. szeptember 9.: Kovács Miklós püspök válaszleve Sántha Imre kilyénfalvi plébános és Török Antal nyugalmazott gyergyóalfalusi kántor felterjesztésére. "5 GYÉFKL. Pl. - 394. d. 11. cs. 150/1849: Kanta, 1849. pünkösd hó 22.: Elekes István ideiglenes Elnök levele Kovács Miklós püspökhöz. 116 GYTÍFKL. Pl. - 394. d. 11. cs. 145/1849: Kézdi Pólyán, 1849. június 9: Bogdán Isván plébános levele Kovács Miklós püspökhöz. ”7 GYÉFKL. PL - 394. d. 11. cs. 414/1849. - Csikszenkirály, 1849. október 4.: Miklósi Gergely levele az alcsíki papság nevében Kovács Miklós püspökhöz. 118 Rajmund János esperest 1848-ban a kerületi papság leváltotta, tekintve, hogy tevékenységével nem voltak megelégedve. Ezt követően Antalfi Ferenc, addig kerületi jegyző vette át az esperesi teendők intézését ideiglenesen. Rajmund János megmaradt többi tisztségében., továbbra is udvarhelyi plébánosként és az ottani iskola igazgatójaként működve. Az 1849 tavaszán készült összeírás az egyházmegyéről Berde Mózes számára „vice-esperes”-
