Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
60 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) nácskozások. Ez a tény biztosítja, hogy önállóan értékelhető legyen az egyházmegyei zsinati munkálat. A kulcsproblémák, amelyek miatt ilyen megközelítésben az egyházmegyei zsinat jogi érvényessége megkérdőjelezhető a következők: a döntéseket a püspök hozta, vagy pedig demokratikus szavazásra került-e sor? A probléma látszatra egyszerű. Mivel a püspök nem írta alá, illetve nem hirdette ki a döntéseket, lezárhatnánk a kérdést azzal, hogy ilyen szempontból a zsinatolók, forradalmi lelkesedésükben túllőttek a célon. A hatályba lépés két feltétele valóban nem teljesült, viszont az erdélyi egyházmegyei zsinat szó szerint átvett több vegyes Státus-gyűlési határozatot, amelyeket viszont a püspök aláírt.* 106 Ahol az átfedéssel találkoztunk, azon kérdéseknél az érvénybe lépést egyházjogi- lag állítanunk kell. Hiszen ebben az esetben olyan részeket emeltek be a zsinati jegyzőkönyvbe, amelyeket más fórumon az egyházmegyés püspök aláírt, hitelesített. Itt újra utalunk arra is, hogy az egyházmegyei zsinat részéről azért ment oly zökkenőmentesen a vegyes státusgyűlési döntések átvétele, mert az egyházmegyei zsinaton résztvevők kivétel nélkül mind jelen voltak a vegyes státusgyűlés munkálatain is. Természetesen rajtuk kívül világiak is részt vettek a Státusgyűlés döntéseinek meghozatalában, ami - immár kuriózumként - azt a következtetést engedi meg levonni, hogy 1848-ban egyházjogilag hatályba csak azok a döntések léptek, amelyekben a világi hívőkkel közös döntést hozott a papság. Végső soron azonban nem feledhetjük el, hogy ezek a kérdések nem vonatkoztak olyan kérdésre, amelyben a döntés joga a püspöknek és zsinatnak lett volna fenntartva. Az érvénybelépés szempontjánál maradva továbbá azt is megvizsgálhatjuk, hogy a zsinat bezárását követően a vitás kérdésekben milyen szellemben születnek döntések. Ezáltal is közelebb kerülhetünk a zsinat érvényességének és életbe lépésének a szakirodalomban mindeddig tagadott voltához. A zsinat bezárását követő első, a kérdésben fontos dokumentum aláírás és keltezés nélkül érkezik be a püspökségre, szeptember 6-án. A levél aláírói a „Jó indulatú papjai” fedőnevet választották. A levél hangvétele eléggé elkeseredett,106 ami éppen arra enged következés GYÉFKL. EZs, d. I. í/e. 54/1848. - Felterjesztése a Fenséges Nádor úr csfászári] királyi főherceg nagyontisztelt magyarhoni összes Minisztériumhoz. Alulírottak: Kovács Miklós püspök, Andrási Antal jegyzó', G. Kemény József alelnök, Winkler Ferenc világi jegyző, augusztus 31. 106 ,A Teremtő örökös törvényével, az Üdvezítő, és apostolinak tanításával merőben ellenkező, az erkölcstelenségre, feslett fajtalan életre, irtózatos tettekre, kétségbe esésekre, és örök kárhozatra vezetett és vezető törvénytelen fegyelem törvénynek, melynek terhes igáját se pápák se püspökök se papok el nem viselhették; a katolika vallás gyalázattyának, a vak századok önkényes ostoba és alaptalan szüleményének a természet elleni Coelibatusnak rögtöni eltörlését komolyan követeljük minden pápai vagy érseki befolyást kirekesztve. Nőinkről és gyermekeinkről gondoskodni fogunk mint más becsületes emberek. Gazdasszonyáink több költségünkbe kerülnek, mert bérök mellett meg is lopnak, becsületünk csökken, lelkünk kárhozik. Már pedig se pápa se püspök lelkeinkért felelős nem lehet. Megnyílt a világ szeme, követelésünk legszentebb, legigazságosabb.
