Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
44 Egyháztörténeti Szemle X/4 (2009) Kovács József esperes éppen a változások miatt sürgeti, hogy a magyar katolikusság is tegye meg a szükséges lépéseket. Amint rámutat, „az oláh- ság ezeréként nyomul Balásfalva felé nemzetisége és szabadsága s alapítványai törvényesítése felett értekezendő. A szászok tulajdonaik mellett harcolnak, a protestánsok különbféle petitiokkal lépnek fel. Szóval mindenki óvatos tulajdona felett” - tehát ne a katolikusok legyenek azok, akik saját érdekeikért ne állnának ki. Ezért is sürgeti a petíciók minél nagyobb számban történő aláírását.43 A petíciók aláírását megzavarta az izgatási sorozat, amely során arra bujtogatták az embereket, hogy ne adják nevüket e kéréshez. A leggyakrabban azt az érvet használták fel, hogy ha aláírják az íveket, akkor hozzájárulnak az elengedett dézsma és tized visszaállításhoz.44 Megpróbálták elhitetni a néppel, hogy aki aláírja a petíciót, arra nézve visszaáll a régi tized-gyakorlat, aki pedig nem írja alá, az tovább élvezheti a forradalmi kormány által biztosított szabadságjogokat. A csíkszentgyörgyi beadvány sommásan foglalja mindezt össze: „Hogy némely megyéken nem írták alá, másokban meg kevesen, annak oka egyfelől bizonyos rossz lelkű emberek bujtogatása, másfelől a tiszti tilalom.”45 A bujtogatás kapcsán konkrét esetet említenek: „Szent Imrén egy polgári főtisztviselő az 1. pontot úgy értelmezte a népnek, mintha a papok ez által a mostani keperendszert akarnák országos törvénnyé emelni s a népet e tekintetben is még inkább terhelni, minek következtében senki alá nem irt. E miatt nem lehetett aláírásra bírni a szentmártoniakat, szentlélekieket s a szentkirályiak közül igen keveset.” A bujtogatás széleskörű sikerét bizonyítja, hogy ugyancsak a kepe-fizetésre való hivatkozással tudták távol tartani az aláírástól a csíksomlyói lakosságot46, akárcsak a fenyédieket is.47 A bujtogatás sikeréért a beadvány szerint a forradalom teremtette zavaros helyzet a felelős. „Békés időkben valamennyien vannak e kerületben aláírásra képesek, mind aláírták, vagy íratták volna magukat, de most, midőn itt a dolgok bonyolulni kezdettek, sikerült némelyeknek híveink szívébe e petitio iránt gyanút ébreszteni.” A forradalmi lelkesedésben levő lakosságra azáltal is hatottak, hogy a katolikus egyházat, mint forradalom-ellenes, reakciós szervezetet mutatták be. A zalatnai beadvány rámutat: „kénteleníttettem őszintén vallani, miszerint sokan a tisztek közül, mint igen igen műveltek, és messze látók az aláírást megtenni vonakodtak. Ugyanis némelyeknél a pontok nem bírnak elegendő világossággal. Mások a papi jószágok pártolását vélik ez által sürgettetni. Sőt olyak is találtattak, kik nem vélték aláírhatónak már 43 44 45 * 47 43 GYÉFKL. Pl. - 391. d. 24. cs. 824/1848. — Abrudbánya, 1848. május 16: Kovács József esperes jelentése Kovács Miklós püspöknek. 44 Török, 1941.40. p. 45 GYÉFKL. Pl. - 391. d. 24. cs. 824/1848. - Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Csíkszentgyörgy, 1848. Május 22. 46 GYÉFKL. PL - 391. d. 24. cs. 824/1848. — Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Csíksomlyó, 1848. június 4. 47 GYÉFKL. PL - 391. d. 24. cs. 824/1848. — Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Fenyéd, 1848. június 25.
