Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék 45 csak azon ürügyből, ne talántán nevük a Magyar Ministerium eleibe följutva, mint nem liberalis szellemek, következőleg hivatalokra nem alkalmazhatók tűnjenek”.*»8 Ennek az érvelésnek az alapja az volt, hogy ha az egyház a forradalmat támogatná, altkor nem végezne aknamunkát mindenféle petíciókkal a forradalmi kormány eilend? A Közlöny és a Népbarát sajtóorgánumok izgatással vádolják a papságot, püspököket.80 A hatás nem is maradt éld1 Sok helységből kitöltetlenül érkeztek vissza a petíciós ívek. Azt se feledhetjük el, hogy maga a klérus radikális része a petícióakciót a katolikus érdekek partikuláris képviseleti ügyének tartották, s éppen ezért nem is járultak hozzád2 Az aláírás megtagadásánál az a sajátos érv is szerepelt, hogy a petícióban foglaltakat az első népképviseleti országgyűlésen könnyebben képviselhetik a világiak, ha „pártatlannak” tűnnek. A felvinci beadvány bizonyítja ennek a gondolatnak a létét, kiemelve, hogy Gróf Kemény József és az aranyosszéki királybíró csak azért nem írták alá, hogy így szabadabban tudják az ügyet képviselni az ország- gyűlésen.53 Annak ellenére, hogy Kovács Miidós püspök május elején kiküldött körlevelében azt szorgalmazta, hogy az aláírási íveket a hónap végéig küldjék be az esperesek, a fenti okok miatt ezek csak jelentős késéssel érkeztek be. A késéshez mindenképp hozzájárult, hogy a május 1-én kiküldött, aláírás nélküli felszólításnak,54 amint már láttuk, nem mertek engedelmeskedni az esperesi kerületek. A második, immár hiteles felszólítást csupán május 20-án tartott gyulafehérvári papi gyűlést követően küldi szét a püspök. A gyűlésen kiemelik: „Mivel a petíció ívet kísérő körlevél minden aláírás nélkül bocsátatott ki [...] azért püspök urunk azon aláírás nélkül kibocsátott körlevélnek és a hozzá csatolt petíciónak tekintélyt adandó, körlevelet bocsátand a megye minden espereséhez. ”55 E 48 49 * * * 53 54 55 48 GYÉFKL. Pl. - 391. d. 24. cs. 824/1848. - Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Zalatna, 1848. Május 23. 49 Meszlényi, 1928.91-93. p. s° Török, 1941.40. p. 5' „Amit a Törvény határoz, ellenére nem szólunk”, „az 1. pontot úgy értelmezte a népnek, mintha a papok ez által a mostani keperendszert akarnák országos törvénnyé emelni”; „sikerült némelyeknek híveink szívébe e petitio iránt gyanút ébreszteni” - hasonló izgatások járultak tehát hozzá a nép félrevezetéséhez. GYÉFKL. PL - 391. d. 24. cs. 824/1848. - Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban. s2 Zakar Péter: Forradalom az egyházban? A radikális papság 1848-49-ben. In: Állam és egyház a polgári átalakulás korában Magyarországon, 1848- 1918. Szerk.: Sarnyai Csaba Máté. Bp., 2001, 59. p. 53 GYÉFKL. PL - 391. d. 24. cs. 824/1848. - Összegyűjtött aláírások a petícióval kapcsolatban: Felvinc, 1848. május 29. 54 GYÉFKL. PL - 389. d. 4. cs. 707/1848; 389. d. 11. cs. 821/1848. - Gyulafehérvár, 1848. május 1.: Kovács Miklós püspök körlevele a kerületi esperesekhez. Aláírás nélkül. 55 GYÉFKL. PL - 389. d. 4. cs. 707/1848. - Gyulafehérvár, 1848. május 20.: A gyulafehérvári káptalan és tanárok részvételével tartott egyházi tanácskozás jegyzó'könyve.
