Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék 41 János pécsi püspök az egyházmegyék számára megszövegezi a körlevelet, amelybe aláírási mintát is küld a püspököknek.2 39 (,Alulírottak a bevett minden vallásra nézve törvényszerűleg kimondott viszonosság elve szerint óhajtjuk és követeljük, hogy mi katholikusok a vallás- és iskolaalapítványi javadalmakat magunk, minden más vallásnak befolyása nélkül kezelhessük és azokról szent Egyházunk és iskoláink szükségeire rendelkezhessünk.^0 Szcitovszky felhívását megelőzően az esztergomi főkáptalan körlevele rámutat, hogy az érdekek érvényesítésére a legjobb megoldás a nemzeti zsinat tartása: „Hogy a katholicus közösség ekképp mellőzött petícióját sorsára nem hagyhatja, és hagyni nem fogja, az a dolgok természetéből, és minden oldalról nyilvánuló katholicus közvéleményből világos. S hogy e közérzelem kifejezésére szükséges megyei és nemzeti zsi- ' natok, s egyházi gyülekezetek tartása, már csak ennél fogva is korunk elutasíthatatlan igénye lön, melynek kielégítése közvetlenül az egyház főnökeit, még pedig haladéktalanul illeti: arról, e főkáptalan legalább, oly tökéletesen meg van győződve, hogy minden, a dolog természetében fekvő, s a győzhetetlen indokok elősorolásá- tól fölmentettnek véli magát, azon föltevésben, miszerint az idő körülményei s ezekhez mért teendőink felől másképpen ítélni nem is lehetséges.’^1 Ezért ajánlják az egyházmegyei zsinatok megszervezését, mintegy előkészítőül a nemzeti zsinatra. A fentebbi két felhívásnak a visszhangja erőteljes volt Erdélyben is. A többi püspökhöz hasonlóan az erdélyi is felszólítja híveit, hogy minél nagyobb számban írják alá a petíció-formulát. Kovács Miklós püspök kéri, hogy május folyamán a petíciók aláírására kerüljön sor az egyházmegye területén: „Szíveskedjék a religio és egyház legszentebb ügyében szerkesztett, ide mellékelt, s a legközelebbi erdélyi országos, s ha itt célt nem érnénk, a magyarhoni nemzeti gyűlésre is múlhatatlanul beadandó pontokat egy, minél előbb tartandó kerületi gyűlésben hatályos közremunkálásával pártolni, indokolni és lehetőleg felvilágosítással e közügyünket oda vezetni, hogy a kerületbeli plébános urak, legszentebb jogaink érzetétől áthatva, a meggyőződés és keresztény szeretet útján minden rendű híveiket egyházunk érdekében megnyerni, s az aláírásra bírni siessenek [...] s az így elkészült íveket még e folyó hó lefolyta előtt 29 GYÉFKL. Pl. - 389. d. 3. cs. 703/1848. - Scitovszky pécsi püspök körlevele az esperesekhez, 1848. május 20. Átküldve Csíktusnádi Kovács Miklós erdélyi püspöknek is 2,3-as alpontja. 3° Meszlényi, 1928.89-90. p. 31 GYÉFKL. PL — 389. d. 3. cs. 687/1848. - Az esztergomi káptalani gyűlés határozata, Esztergom, 1848. május 2. Ld. teljes szövege a mellékletekben.
