Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban
A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék 39 járni, illetve, hogy e bevett vallásokhoz tartozó katonákat saját felekeze- tükhöz tartozó lelkészek lássák el.'7 Az alsóházban szinte vita nélkül szavazták meg e javaslatokat. A főrendeknél a helyzet másként alakult. Itt elsősorban a vallási egyenlőség és viszonosság fogalmához szólt hozzá Scitovszky János pécsi püspök, aki határozottan hangoztatta és kifejezte reményét, hogy e fogalom alatt nem óhajtanak beleszólni a katolikus egyház belső szerkezetébe is* 18 (püspöki, lelkészi kinevezések, dogmatikus elveken alapuló egyházi jogok) megszorításokkal vagy csonkításokkal. A vita eredményeként a „tökéletes egyenlőség és viszonosság” kitételhez egy záradékot toldanak: „saját hitelvei és egyházi szerkezete sértetlensége mellett”. Az alsótáblához ily formában visszaküldött javaslat nem keltett nagy tetszést, ahol egyszerűen elvetettél a betoldott záradékot, s így változatlanul küldték vissza a törvényjavaslatot. Scitovszky továbbra is sürgette a záradék betoldását, minden aggodalom elhárítása miatt. A hasonlóan nyilatkozó püspökök óvásával az alsótábla mit sem törődött. Kereken kijelentette, hogy a záradékot nem fogadja el.1? A katolikus vezetőség ezért egyházi és világi tagok bevonásával, elkezdte a tárgyalásokat a katolikus autonómia biztosításának módozatáról.20 A megszövegezett kívánságokat április 7-én Rónay János Csanád megyei követ ismertette. Kérték, hogy a katolikusoknak is adják meg azokat a jogokat, amelyeket a másval- lásúaknak már megadtak: A katolikus egyháznak a polgári hatalommal való viszonya egyedül a törvény által rendeztessék, akárcsak a másvallá- súak esetében, s az ellenkező gyakorlat szüntettessék meg; A zsinatok tartását szabadon engedélyezzék; Legyen biztosítva a katolikusoknak is saját iskoláiknak alapítási és igazgatási joga; A katolikusoknak is szabad legyen saját alapítványaikat - azokat is, amelyeket eddig a királyi helytartótanács alatt voltak — függetlenül kezelni.21 A kérés tárgyalását javasolta ugyan Deák Ferenc, de Kossuth ragaszkodott korábban megfogalmazott álláspontjához. Most az időhiányra hivatkozva tiltakozott, hogy április ío- ig - amikor is a király Pozsonyba érkezik - újabb kérdést vegyenek fel a tárgyalásokba.22 * Este io-kor úgy határoztak a rendek, hogy újabb kérdést nem fognak már tárgyalás alá venni. A katolikus ügy tehát „elkésett”.28 Az idő rövidsége valóban nem adhatott lehetőséget arra, hogy egy új kérés tárgyalását napirendre tűzzék, de a helyzet dilemmája az, hogy a 20. törvénycikk megszavazása előtt a katolikus egyház államvallási helyzetből nem igényelhetett autonómiát, a szavazás után viszont hiába igényelt, mert erre „nem volt idő”. '7 Meszlényi, 1928.75. p. 18 Elmer, 1999.12. p. ‘9 Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, 1929. 245. p. 20 Fogarasy, 1848.81. p. 21 Meszlényi, 1928.84. p. 22 Elmer, 1999.14. p. 28 Fogarasy, 1848.81. p.
