Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A forradalmi változások és a magyarországi egyházmegyék álláspontjának hatása az erdélyi római katolikus egyházmegyére 1848-ban

38

Egyház történe ti Szemle X/4 (2009)

seken képviselt liberális állásponthoz képest valóban az is volt.9 A kompromisszum pillanatnyi volt. Az egyház 1848 tavaszán csak részben érte el helyzetének és vagyonának stabilizálását a kialakuló liberális polgári berendezkedésben, és az új rendszernek sem sikerült az egyháziakat teljességgel maga mellé állítania.10 A kompromisszumra már csak azért sem kerülhetett sor, mert a liberális reformerek követelve az egyházi kiváltságok eltörlését, az egyházi vagyon államosítását, illetve a placetum-jog fenntartását. Nem csoda, ha az egyház vezetői aggódva néztek a jövőbe.

A pozsonyi országgyűlés 1848. március 23-án a 3. törvénycikkben az új miniszteri közigazgatás alá rendelte az egyházzal kapcsolatos ügyintézést. A felelős miniszteriális rendszer átveszi a király jogkörét.11 A püspökök és az alsóházi képviselők hiába tiltakoztak az ellen, hogy a királyi főkegyúri jogokat ezentúl a minisztérium gyakorolja. Az egyház ugyanis számolt azzal, hogy a kormányok gyakran cserélődnek, s így nehezen elképzelhető egy ilyen törvény alkalmazása, ha egy vallásellenes, protestáns,12 * 14 * vagy csak akár egy közömbös kormányzat gyakorolná a királyi főkegyúri jogot. A 13 törvénycikk elfogadta a tizedről való lemondást. Az alsóház törvényjavaslat a főrendek által is elfogadásra talált. A püspökök a maguk nevében szintén lemondtak a tizedről.^ Érdemes megjegyezni, hogy a Szentszék is elfogadta a magyar katolikus papság áldozatkészségének e példáját,'4 de azért a szentszéki követ figyelmeztetett, hogy „ugyanezen klérus valamennyi javaitól megfosztassék, abba sohasem fog a pápa belemenni”.A 20. törvénycikk a vallásfelekezetek közötti egyenlőség kimondásával megszüntette a katolikus vallás eddigi államvallás jellegét. A katolikus egyház ugyanis 1848-ig államvallás volt. A törvényjavaslat főbb pontjai a következők voltak: bevett vallásnak nyilvánítódik az unitárius vallás; minden bevett vallásra és felekezetre nézve tökéletes egyenlőség és viszonosság érvényes; minden bevett vallásfelekezetek egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által legyenek fedezve;16 a bevett felekezetek iskoláiba felekezetre való tekintet nélkül szabadon lehessen

9 Török Jenő: A katolikus autonómia-mozgalom 1848-1871. Adalékok a magyar liberális katolicizmus történetéhez. Bp., 1941. (továbbiakban: Török, 1941.) 22. p.

10 Sarnyai, 1998.743. p.

11 Török, 1941.17. p.

12 Lonovics Csanádi püspök utalt először erre a lehetőségre. Török, 1941. 20. p. ’3 [Fogarasy Mihály:] „Átmeneti szabadság” - Emlékirat az 1847/8

országgyűlés alatt Pozsonyban tartott püspöki tanácskozmányokról. Egy résztvevőtől. Pest, 1848. (továbbiakban: Fogarasy, 1848.) 81. p.

14 Van olyan nézet is, hogy a tizedről való lemondás miatt — mivel ez a pápa megkérdezése nélkül történt - megrovásban részesült a magyar klérus. Tomcsányi Lajos S. J.: A főkegyúr szerepe a püspökök kinevezésénél. Bp., 1922. 47. p.

'5 Religio és Nevelés, 1848. I. 423. p. apud Meszlényi, 1928. 67. p.; Elmer, 1999-12. p.

16 Ezen elv részletes alkalmazására vonatkozó törvényjavaslatot nem fogalmaztak meg, hanem a következő országgyűlésre halasztják.