Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - RECENZIÓK - Radó Bálint: Vallás és etnikum Közép-Európában
Recenziók 135 tétben nem sváb, hanem frank származású, ortodox és izraelita hívőkkel is szomszédságba kerültek. Figyelmet érdemlő, hogy katolikus magyar és katolikus német között jóval gyakoribbak voltak a vegyes házasságok, mint az egy nemzetiséghez tartozó katolikus és protestáns személyek között. Véménd esete kirívó példa: a 2007-ben elhunyt Ga- lambos-Göller Ferenc plébánost szabályosan elüldözték a faluból, amikor 1974-ben a német nyelvű szentmisét be kívánta vezetni havi egyetlen alkalommal. Kiszt Andrea A Baranyai németek hitvilága a sírversek tükrében című tanulmányában kiemeli, hogy az epitaphiumok a leggyakrabban egyes szám első személyben íródtak, mintha a maga az elhunyt beszélne, miként az a katolikus gyászszertartás egyik énekében szintén megfigyelhető. A sírversek a legkülönbözőbb haláltípusokat írják le. Kiszt Andrea több sírverset közöl, párhuzamos hasábban megadva a magyar fordítást is. Gönczi Andrea Ruszin skizmamozgalom a XX. század elején címmel adott elő a konferencián. Egy olyan népről van szó, amely ma is létének elismertetéséért küzd. Rómával való uniójuk, a beregiek és a máramarosiak kivételével 1646-hoz köthető. Ez az ungvári unió megőrizte körükben az ószláv szertartási nyelvet, a görög keleti szent liturgiát, naptárat, az ősi egyházfegyelmet (katolikus papokká lettek pópáik, de nősülhettek-nősülhetnek a felszentelésük előtt, püspökeiket kivéve). A cikk részletesen szól a 20. század elején az ortodox egyház részéről támogatott visszatérítésről, az ennek nyomán lezajló perekről és az Észak-Amerikába való kivándorlásról. Kárpátalja multikulturalizmusa a modernizáció időszakában: etnikum, nyelv és vallás címmel találunk tanulmányt Hajdú Zoltán tollából. Kárpátalja Trianon óta a régió legtöbbször „államot cserélt” része. A népesség többsége görög keleti vallású, de megtaláljuk a görög katolikusokat, római katolikusokat, a különböző protestáns felekezetek, elsősorban a magyar reformátusság tagjait is. Az orosz nyelv mintegy közvetítő nyelv a ruszén (rutén) és az ukrán között. Vallás és etnikum Kárpátalján - magyar szemszögből cím alatt adott elő Pete József. Kárpátalján 151 000 magyar él, továbbá 32 000 román és 30 000 orosz. Az utóbbiakat a szovjet időkben telepítették be tudatosan. A cigányság lélekszámát a legnehezebb megbecsülni 14- 30 000 között mozog a számuk. 3500 német és néhány ezer szlovák is él a térségben. A cikk jó áttekintést ad az anyaországi magyar egyházak, egyházi szervezetek és a kárpátaljai magyarság az utóbbi években beindult kapcsolatokról, nem hallgatva el a tudatosan támasztott akadályokat, közülük is legfőképpen a trianoni önkényes határ meglehetősen nehéz átjárhatóságát. A kötet soron következő tanulmánya S. Szabó Péter tollából született A vallási szinkretizmus balkáni példái és társadalmi vonásai címmel. Bevezetőjében a „szinkretizmus” szó Plutarkhoszra és Kréta szigetére visszamenő etimológiájával illetve általában a vallási szinkretizmus fogalmával foglalkozik. Ezek után szemügyre veszi a Balkánt
