Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - RECENZIÓK - Radó Bálint: Vallás és etnikum Közép-Európában

136

Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009)

mint a latin és görög rítusú kereszténység találkozóhelyét, mondandóját az 1054. évi szerencsétlen kettős kiátkozással, azaz a nagy keletnyugati szkizmával kezdve. A cikk tárgyalja az oszmán hódítás révén a félszigeten megjelent iszlámot, amint a korábbi bogumil eretnekséget is. Külön figyelmet szentel az iszlám miszticizmushoz sorolható szufizmus hatásának, továbbá a kereszténység bizonyos elemeinek a muszlim vallásban való megjelenésének.

Pap Norbert és Tóth József közös előadása A vallási és etnikai kisebbségek jelentősége a Nyugat-Balkán államstruktúrájának dezintegrációjában címet viselte. Az ebből született tanulmány a Balkánfélsziget vallási, felekezeti és etnikai alapú instabilitását hangsúlyozza, kitérve a gazdasági, közigazgatási, történelmi és egyéb szempontokra. A szerzők az állam fogalmának modern definíciójával szembesítik az olvasót. Ennek fényében mutatnak rá a kérdéses régió geopolitikai feszültséggócaira.

A konferenciakötet záró tanulmányát Koller Inez írta A vallás összetartó és szétfeszítő ereje - Bosznia-Hercegovina példája címmel. Meglátása szerint a vallás két ellentétes szerepet tud betölteni a népek egymás közötti viszonyában: a béketeremtést éppen úgy, mint a szent háborút. Bosznia-Hercegovinában az iszlám illetve a görög és latin kereszténység mindkét szerepre bőséggel szolgáltat példát. A szerző állítja: a függetlenségét kikiáltott országban a vallási megosztottság a legtöbb esetben hátráltatja a demokratikus intézményrendszer kiépítését.

(ism.: Radó Bálint)