Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - RECENZIÓK - Radó Bálint: Vallás és etnikum Közép-Európában
Recenziók 133 birtokba kellett vennie a plébániákat. Ezek mellet fel kellett állítani a papi szemináriumokat. A szerző kitér a joghatóság kérdéskörére, a iurisdtictionális jellegű határvitákra. A veszprémi és pécsi püspök azért fektetett nagy hangsúlyt a dél-dunántúli plébániák újjászervezésére, mert ezáltal egyrészt egy zömében protestánsok által lakott régióban újra meggyökereztethették a katolikus vallást, másrészt demonstrálhatták jogigényüket a zágrábi püspökkel szemben. A soknemzetiségű régióban külön figyelmet kellett szentelni a plébánosok kiválasztására. Elsődleges szempont volt a nyelvtudás. Sok érdekességet tudhatunk meg a kiválóságuk vagy éppen alkalmatlanságuk miatt hol az egyik, hol a másik egyházmegye területén felbukkanó papokról. A konferencia egyik főszervezője, Kupa László szociológus Vallási konfliktusok Nyíregyházán - egy 18. századi szlovák telepítés nehézségei címmel tartotta meg előadását. Megemlíti, hogy Nyíregyházát sok évszázad után a 18. század közepén a kihalás veszélye, a tanyává süly- lyedés fenyegette. Ennek okai az oszmán hódoltsági létben, az ismétlődő tatár támadásokban, a kuruc kor háborúiban és a pestisjárványokban keresendők. Nyíregyháza a 18. században a Károlyi-család megvásárolta ecsedi uradalom része volt. A Károlyiak eredetileg katolikus vallásúakkal szerették volna Nyíregyházát benépesíteni, azonban ilyen népességet egyszerűen nem találtak. így született meg a döntés az evangélikus szlovákokkal („tótokkal”) való betelepítésről. Ekkor az ortodox és református hívek már jelen voltak a településen. Békés, Zólyom, Borsod, Gömör, Nógrád és Hont vármegyékből érkeztek szlovákok Nyíregyházára. Érthető, hogy a katolikus papság nem nézte jó szemmel, hogy a katolikus Károlyiak lutheránusokat telepítenek be. Gr. Barkóczy Ferenc egri püspök és bizalmasa, Gerstocker Antal álltak a letelepítést leginkább ellenzők élére. Károlyi a helytartótanácshoz nyújtott be védekezést, hangsúlyozván, hogy a telepítés törvényes volt, továbbá, hogy ő csak „szabad migrációjú” embereknek adott engedélyt a letelepedésre. Ugyanakkor el kellett ismernie: három évnyi mentességet ígért a települőknek. A helytartótanács rosszállását követte az egri püspöknek közvetlenül Mária Teréziához való fordulása. Ezalatt Károlyi utasítást adott udvari kapitányának, hogy bontássá le az evangélikus oratóriumot. Ezt követte egy újabb feljelentés, amelynek nyomán a főispán fölemelte a telepesek adóját. Barkóczy püspök katolikus papot kívánt Nyíregyházára küldeni. Ezzel kapcsolatban Károlyi figyelmeztette a püspököt, mindez a telepesek szétszóródásának veszélyével járna. Ekkor maga az udvar szólította fel az egri püspököt a békülékenységre. Nagy Mariann Nemzetiség és vallás a Habsburg Monarchiában a 1850-es években (az 1850/51-es és az 1857-es népszámlálás) címmel adott elő. Kiemeli, hogy az 1857. évi népszámlálás a legelső modern értelemben vehető népszámlálás, amely felmérte a nemzetiséget és az egyetlen, amelyben a zsidóság is nemzetiségként szerepelt. 1851-ben, Oroszországot leszámítva a Habsburg Birodalom Európa nemzetiségileg és kulturálisan leginkább heterogén állama volt. A később Ausztria- Magyarországnak nevezett területen a szlávok aránya 47 % volt, amely
