Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - RECENZIÓK - Radó Bálint: Vallás és etnikum Közép-Európában
130 Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009) nak készülő Székács az eklézsia iskoláinak felvirágoztatásában is kivette részét. Először biztos anyagi alapra helyezték az elemi iskolát és megfelelő tanárok választásával emelték színvonalát, majd a teljes gimnáziumot építették ki. Székács jól látta, hogy az iskola amellett, hogy színvonalas oktatást biztosít, megfelelő eszköz a magyarság, a magyar szellem erősítésében. Székács József püspök visszaemlékezéseiben az olvasó egyrészt egy tipikus karriertörténettel találkozik: alacsony sorból származás, pártfogók támogatásával iskoláztatás, kitartó szorgalommal elért jeles tanulmányi eredmények, magántanítással elért önellátás, házitanítóskodással gyűjtés külföldi peregrinációs útra, külhoni egyetemek látogatása. Másrészt a pesti lelkésszé választott Székács élete betekintést ad az evangélikus egyház reformkori és önkényuralom alatti korszakába sok olyan információt nyújtva, melyek a hivatalos forrásokból hiányoznak. Mindemellett élvezetes olvasmány, az emberi kapcsolatok, társadalmi viszonyok, a társasági érintkezés sokszínűségét a 19. században ismerhetjük meg belőle. (ism.: Szatmári Judit) Vallás és etnikum Közép-Európában, Tanulmányok. Szerk.: Kupa László. Pécs, B@D Stúdió, 2008. 227 p. Kupa László szerkesztésében jelent meg a 2007. november 23-án és 24-én Pécsett megrendezett konferencia előadásait tartalmazó tanulmánykötet Vallás és etnikum Közép-Európában címmel. Elsőként Font Márta előszavát olvashatjuk, amelyben felhívja a figyelmet Kö- zép-Európának más európai régióktól való demográfiai, eszmetörténeti, gazdasági eltéréseire. Megtudhatjuk, hogy 2006-tól az MTA Pécsi Akadémiai Bizottságának egyik munkabizottságaként működik a Magyar Szociológiai Társaság Etnikai Kisebbségkutató Szakosztálya, amelynek fő feladata a „Közép-Európa-jelenség titkának” megfejtése. Kupa László konferencia-megnyitó köszöntőjében kiemelte, hogy a konferencia két identitás-meghatározó tényezőnek, a vallásnak és az etnicitásnak a kölcsönhatását vizsgálja a közép-európai térségben. Külön pikantériája beszédének az a kitétel, hogy a szociológusok egyes képviselői néhány évtizede még úgy gondolták, hogy a vallás rövidesen meg fog szűnni, sőt az etnicitásra is hasonló sors vár. Kéri Katalin előadása, tanulmánya ugyan nem Közép-Európával foglalkozik, de annál több párhuzammal és éppen ezért tanulsággal szolgál a mi régiónk számára. Tarik Mór vezérnek a róla elnevezett Gibraltári-sziklán való 711-es átkelésétől a reconquista 1492-re datálható beteljesedéséig tekinti át az Ibér-félsziget népeit és vallásait, egymásra épülésüket, kölcsönhatásaikat, békés és háborús együttélésüket. Külön figyelmet szentel a keresztény hitre kényszerűen áttért, de eredeti vallásukat titokban gyakorló muszlimokra és szefárd zsidókra. Na
