Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - RECENZIÓK - Donáth Péter: Fazekas Csaba: Deák Ferenc egyházpolitikája a reformkorban
120 Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009) gos magatartásmintát jelenthet Deák Ferencnek (és más katolikus liberális politikusoknak) az állampolgári jogegyenlőség, s a vallásszabadság elvei melletti - a felekezeti megfontolásokat e tekintetben háttérbe szorító15 16 - következetes, elszánt, ugyanakkor mértékletes és a vitapartnereket tiszteletben tartó álláspontja.16 A reverzálist megtagadókkal szemben előbb Scitovszky János és Lajcsák Ferenc püspökök, majd Kopácsy József esztergomi érsek által szorgalmazott passiva assistentia gyakorlata (melynek során a vegyesházasságok kötésére egyedül jogosult katolikus papok megtagadták az áldást, s a szokványos esküvői szertartásokat, öltözékeket), előbb az 1839-1840. évi országgyűlésen, majd annak berekesztése után a megyegyűléseken magasra szította az ebben az 1791. 26. törvénycikk 15. §-ának sérelmét látó rendek szenvedélyét. Fazekas Csaba értékelése szerint arról győzte meg reformellenzéket, hogy „a vallásszabadság eszméinek jogszabályokba foglalását nem a római katolikus egyházzal együttműködve, hanem csak annak ellenére valósíthatja meg”. (21. p.) Deák több országgyűlési beszédében leszögezte, hogy a katolikus egyház több évtizedes gyakorlatának szerinte törvénysértő megváltoztatása „nem pártnak, nem vallásfelekezetnek kérdése..., hanem a nemzeté, melynek kötelessége mindazt, ami a törvények iránti tiszteletet, a polgárok békés nyugalmát, a népnek erkölcsiségét tárgyazza, komoly figyelemmel kísérni”. (23. p.)17 Hibának tartotta, hogy a törvényhozók hosszú évszázadokon át különbséget tettek vallások között, „s egyiknek kedvezve, gyakran egyiket a másikért üldözve, s hol tiltva, hol parancsolva, sokkal mélyebben avatkoztak a vallások feletti rendelkezésbe, mint ahogy azt a polgári társaság közérdeke megkívánta. ... Nem a vallást kell a státusnak védelmezni. Az isteni vallás emberi védelemre nem szorul. Hanem a tiszta vallásosságot kell emelni és terjeszteni, mert ez a nép erkölcsiségének, s ezáltal a nemzet boldogságának legfőbb támasza. A vallást tekintve, két súlyos csapás sújthatja a polgári társaságot: egyik a fanatizmus, a másik a vallástalanság. A fanatizmus ..., hogy a hitet terjessze, a szeretetet gyilkolja meg.... A nép vallástalansága pedig lassan, de halálosan maró féreg, mely a polgári társaság erkölcsi életének gyökerein rágódik, földúlja mindazon erős szelíd kötelékeket, melyekkel a vallás az erkölcsiséghez kapcsolja a népet; megfosztja a polgári társaságot a törvények szentségének titkos, de legbiztosabb őrétől: a tiszta és nem egyedül formákban mutatkozó, hanem a szívben gyökerezett vallásnak és lelkiismeretnek intő szavától. ... Krisztus isteni vallá15 Mielőtt valaki azt gondolná, hogy evidenciákra utalunk, figyelmébe ajánljuk, hogy széles körben ma is használt kézikönyvek katolikus szerzői számára is nehézséget jelentett magatartásának értékelése. Ld. pl.: Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973. 420- 421. p.; Szántó Konrád: A katolikus egyház története. II. köt. Bp., 1988. 403-404. p. 16 Vö.: Gergely András: Deák Ferenc. In: Magyarország története, 1790-1948. Szerk.: Mérei Gyula - Vörös Károly) Bp. 1983. 777-779. p. 17 Deák Ferenc beszédei, 1829-1947. Szerk.: KÓNYI Manó. Bp., 1882. 347. p.
