Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - RECENZIÓK - Donáth Péter: Fazekas Csaba: Deák Ferenc egyházpolitikája a reformkorban
Recenziók 117 Mint valamennyiünket, Őt is az elvont kutatói érdeklődésen túl privát motívumok ösztönzik. Pályája egy meghatározó időszakában személyes problémájává lett az időközben színét, jellegét váltó állam és az egyházak viszonya: beleértve ebbe a történelmi és a kisegyházakkal fenntartott kapcsolatok alakulását; az utóbbiak egymáshoz való viszonyát; az egykori államegyház helyzetének hosszú metamorfózisát a primus inter pares szerepig, s a magyar klérusnak a pozíciója megtartása, megerősítése érdekében kifejtett társadalmi/politikai erőfeszítéseit. Kreatív, autonóm, ugyanakkor a közösségi kohézió, tradíció iránt fogékony ember lévén, Fazekas Csaba megtapasztalhatta a hívő ember és a- dinamikusan átalakuló világban - változó egyháza kapcsolatának lehetséges konfliktusait is, ami méginkább empatikussá tette az egyházukkal valamely kérdésben vitába keveredett hősei (pl. Deák Ferenc) helyzetének megértésében. Széles érdeklődése, rendkívüli munkabírása, s a történeti források megismerésének/gyűjtésének szenvedélye mellett, mindennek is szerepe lehet abban, hogy foglalkozzon bármivel- a politikai katolicizmus reformkori genezisével,6 7 az Osztrák-Magyar Monarchia egyházpolitikájával,7 a Tanácsköztársaság Vallásügyi Likvidáló Bizottságának tevékenységével,8 9 a kisegyházak Horthy-korszakbeli megpróbáltatásaival,« vagy a kádári konszolidáció egyházügyi vonatkozásaival10 - az éppen vizsgált, a lehető legprecízebben rekonstruált mozzanatban mindig az összfolyamat részletét látja, és láttatja. Rendkívül forrásgazdag, a téma historiográfiájának alapos ismeretében készült, új szempontokat figyelmünkbe ajánló dolgozatokban teszi ezt, oly módon, hogy - a külsődleges aktualizálás csapdáját elkerülve - fontos 6 A politikai katolicizmus fogalmáról és a reformkori politikai katolicizmusról. Miskolc, 2002. (Miskolci Társadalomtörténeti Műhelyviták, 1.); A katolikus egyház közéleti tevékenységének reformkori történetéhez. (Esettanulmány: Katolikus politikai program 1846-ból). In: Állam és egyház a polgári átalakulás korában Magyarországon, 1848-1918. Szerk.: Sarnyai Csaba Máté. Bp., 2001. (METEM könyvek, 29.) 29-45. P7 Ld. pl.: A birodalom felettes énje: egyház és állam. In: Egy közép-európai birodalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia (1867-1918). Szerk.: Gáspár Zsuzsa - Gerő András. Bp., 2008. 152-175. p.; Egyházak, egyházpolitika és politikai eszmék az Osztrák-Magyar Monarchiában. Miskolc, 2008. (Műhelytanulmányok, 4.) 8 Ld. pl.: A „Vallásügyi Likvidáló Hivatal” 1919-ben. In: Múltból a jövőbe. Tanulmányok. Szerk.: Pölöskei Ferenc - Stemler Gyula. Bp., 1997. (Az ELTE BTK Újkori Magyar Történeti Tanszékének doktori iskolája. 1. Füzet.) 63-101. p.; A Fáber-Apáti per. A Tanácsköztársaság „vallásügyi likvidáló biztosainak” felelősségre vonása 1920-ban. In: Bűn és bűnhődés, 2. Szerk.: Ba- na József. Győr, 2001. (Győri Tanulmányok, 24.) 17-42. p. 9 Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. Bp., 1996. (Látószög könyvek) 10 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adalékok a kádári „konszolidáció” egyház- politikájához. In: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Évkönyv, XI. Szerk.: DobrossyIstván. Miskolc, 2001. 301-319. p.
