Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - RECENZIÓK - Donáth Péter: Fazekas Csaba: Deák Ferenc egyházpolitikája a reformkorban

118

Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009)

történeti adalékokkal szolgál számunkra mai helyzetünk, problémáink genezisének megértéséhez is.11

Helytörténeti vonatkozások iránt is fogékony holisztikus szemlélete teszi lehetővé számára, hogy látszólag egymástól távoli témákat érintő, egyidejűleg különböző történeti korszakokkal foglalkozó kisebb- nagyobb írások alkotta szövegfolyam révén építse tovább az államegyház viszony, a politikai katolicizmus történetének új, saját elbeszélését, melyben - mindenütt ahol lehet, messzemenően, precíz hivatkozásokkal - hasznosítja a korábbi és kortárs pályatársak eredményeit, s ha szükséges korrigálja állításaikat, ahogy saját, korábbi írásait is. (12 p. 11. sz., 9i.p. 33. sz. és 109. p. 1. sz. jegyzeteiben.)

E kutatási folyamat figyelemreméltó - az eddig kifejtetteket híven reprezentáló - eredménye a „Deák Ferenc egyházpolitikája a reformkorban” c. kötet, melynek célját a szerző a következőképp összegezte: „Deák Ferenc politikai pályafutásának egy rövid, ám nagyon fontos, és kellő részletességgel még fel nem dolgozott szakaszát, illetve témakörét kívánjuk összefoglalni. Deák egyházpolitikai felfogásának általános igényű áttekintése, valamint az előzmények ismertetése mellett az 1840 nyarától a vegyes házasságok áldásmegtagadása nyomán a vármegyékben kibontakozó egyházpolitikai vitában kívánjuk Deák - illetve Zala megye jórészt általa meghatározott - egyházpolitikai kezdeményezéseit és azok fogadtatását összefoglalni, saját kora közéletében elfoglalt helyét kijelölni. Deák a vegyes házasságokkal kapcsolatos belpolitikai viták első szakaszában, 1841 elejétől aktívan részt vett megyéje közéletében, egészen addig, amíg novemberben Pestre utazott, hogy részt vegyen a büntetőjogi reformmal kapcsolatos országgyűlési választmány munkájában. Az alig tizenegy hónap azonban rendkívül mozgalmas időszaka volt a hazai egyházpolitika-történetnek, és szorosan összefüggött Deák tevékenységével.” (7. p.)

Célkitűzéséből adódóan Fazekas Csaba figyelmének középpontjában az 1841. évi egyházpolitikai viták állnak, abban vizsgálja Deák Ferenc s liberális harcostársai valamint vitapartnerei álláspontját, figyelmét azon mozzanatokra irányitva, melyeket az akkori Zala-megyei történések, s országos hatásuk szempontjából relevánsaknak tart (azoknak szentelve nagyobb teret, melyekről más, az 1. számú jegyzetben felsorolt tanulmányaiban kevésbé részletesen szólt). Nézőpontjából adódóan érthetően szerzőnket a vegyesházasságok ügye, az áttérések, a kettős beneficium problémái, s mindenekelőtt a liberális katolikus Deák Ferenc ezekkel kapcsolatos megnyilatkozásai, gondolkodásmódja és hatása érdeklik igazán, háttérbe szorítva egyéb a reformkori országgyűléseken Deák által is érintett témákat (pl. az egyházi tized, a türelmi taxa, s „a zsidók polgárosításának” problémáit).12

11 Az állam és az egyházak kapcsolata Magyarországon - egykor és ma (vázlat). In: Egyházak és tolerancia Magyarországon. Szerk.: KöbelSzilvia. Bp., 2008. 53-62. p.

12 Vö.: Pajkossy Gábor: Deák az első reformországgyűlésen, 1833-1836.; Erdmann Gyula: Deák az 1839-40. évi országgyűlésen. In: Zala követe, Pest