Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Busku Anita Andrea: Lonovics József a jozefinizmusról és az 1855. évi konkordátumról Európában

Lonovics József a jozefinizmusról és az 1855. évi konkordátumról 95

kodik.”?1 Megemlíti az 1848. évi „posonyi országgyűlésen”?2 történt főpásztori kívánalmat, miszerint „a kath. alapítványok kezelésében részt vehessenek az egyháziakon kívül a közbizodalom által arra megyénként kijelenlendő nehány világiak is.”?3

Sérelmesnek tartja a közelmúlt eseményeire emlékezvén, hogy „a mártziusi napok után a régi törvények által egyébként is biztosított katholikus jogok érdekében a clerus s hívek részéről beadott szerény petitiót a pozsonyi országgyűlés még tárgyalásra sem méltatván, gúnyosan félredobta”.?“* Az 1848. április 6-án a diéta elé benyújtott petícióban (törvénymódosító indítványként másnap került az alsótábla elé) a püspöki kar az egyház ügyeit kívánta függetleníteni a polgári törvény- hozástól és ügyviteltől, mind az iskolafenntartás, mind az alapítványok vagy akár a zsinatok terén. Mindennek leginkább a március 20-i, uralkodónak felterjesztett petíció kedvező fogadtatása volt az alapja, aminek következtében V. Ferdinánd elfogadta a főkegyúri jog kötelező miniszteri ellenjegyzéshez kötött gyakorlását. Lonovics interpretációjában a diéta során - nyilván liberális, esetleg protestáns nyomásgyakorlás következtében - tárgyalásra sem méltatták a beadványt. Ez a véleménye jellemző a kortárs egyházi közvélemény megítélésére,?s a polgári átalakulás kormányzásra készülő hívei (elsősorban az ügyben határozott álláspontot képviselő Deák Ferenc) a beadvány tárgyalását időhiányra hivatkozva utasították el.?6

Lonovicsnak a konkordátumhoz fűződő viszonya már az 1855-ös írás címéből is meglehetősen egyértelmű, az „osztrák” minősítő jelző révén nyilvánvaló. A „magyar szempontból tekintve” kifejezés értelme a hazai törvényi előzmények áttekintésének igényét jelenti. Már innen sejthető - bár eléggé különös -, hogy elsősorban birodalmi és nem nemzeti ügynek tekinti a konkordátum megkötését. I. István, II. András, IV. László és végül II. József nevéhez fűződő rendeletek, törvények kapcsán fejti ki gondolatait, majd ez utóbbinál hirtelen vége szakad a * 72 * 74

?* Lonovics, 1851. 60. p.

72 Lonovics, 1851. 46. p. Megjegyezzük, a korábbiak során „1843-iki magyar hongyülésen” megfogalmazást használt, talán ez esetben nem véletlenül hangsúlyozta a diéta helyszínét illetve a rendi törvényhozás „nemzeti” jellegét. Bebörtönzésének, később száműzésének egyik fontos okaként azt hozta fel az egyházi személyeket erősen kritizáló Bach, hogy még akkor is jelen volt a (Pesten összehívott) országgyűlésen, miután az uralkodó feloszlatta azt. Ld. Lotz Antal: Juhász Kálmán tudományos gyűjtése Lonovics püspök kormányzásáról. In: Emlékülés, 1993. 4-20. p., küln. 16. p.

?3 Lonovics, 1851. 59. p.

74 Lonovics, 1851. 61. p. Sarnyai, 2001.; Sarnyai Csaba Máté: Deák Ferenc és a katolikus önkormányzat megvalósításának nehézségei. In: Egyház történeti Szemle, 2008. 3. sz. 22-45. P?s Ld. pl. [Fogarassy Mihály:] Emlékirat az 1847/48. országgyűlés alatt tartott püspöki tanácskozmányokról: Egy résztvevőtől. Pest, 1848. 63. p.; Csorba László: Katolikus önkormányzat és polgári forradalom. In: Világosság, 1989. 4. sz. 220-221. p.

?6 Ld. pl. Sarnyai, 2001.