Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita irodalomban

Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita ... 77

Utolsó éveit Prágában töltötte, ahol Miscellanea regni Bohemiae című munkáján dolgozott, amiben részletesen feldolgozta azokat a témákat, melyekre már az Epitoméban is röviden kitért. Külön kötetben látott napvilágot a Károly Egyetem története. Összeállította a legnagyobb cseh nemesi családok genealógiáját, megírta több cseh város, kolostor és könyvtár történetét, illetve híres cseh tudósok, kiemelkedő történelmi személyiségek és szentek életrajzát. Kiadott több alapvető jelentőségű forrást, megírta a prágai érsekség történetét, bemutatta a cseh állami hivatalokat és minden olyan témakört fel akart dolgozni, ami valamilyen módon Csehországhoz kapcsolódik. Nemcsak történelemmel foglalkozott. Csehország vízrajzát, helyrajzát, élővilágát és néprajzát is meglepően magas szinten ismertette. A Miscellaneával egy időben egykori tanítómesterének, Mikulás L^czickinek életrajzán dolgozott. A cenzúrával komoly gondjai akadtak a Miscellanea megjelentetésénél is. Végül 1679-ben megjelent az első kötet, és ezt követően minden évben újabb kötet látott napvilágot.28 1683-ban Balbín agyvérzést kapott és jobb oldalára lebénult. 1688-ban az agyvérzés megismétlődött, és november 9-én meghalt.* 2 3?

Bohuslav Balbín mindmáig legnagyobb hatású munkája az Epitome rerum bohemicarum. Ez a könyv nemcsak Balbín történeti munkásságának csúcspontja, hanem az egész 17. századi cseh jezsuita történetírás legkiemelkedőbb alkotása. Összesen öt könyvből áll. Az első könyv a kezdetektől Szent Vencel haláláig tárgyalja Csehország történetét. Először Borivoj fiáról Vratislavról ír, aki elsőként alapított Stará Boleslavban templomot.3° Ennek kapcsán beszámol arról, hogy eredetileg Cirillnek és Metódnak akarta szentelni, akiknek tisztelete általánosan elterjedt volt Csehországban, majd áttér a cseh fejedelmi család történetére. Cirill és Metód térítőútját Borivoj megkeresztelke- dése kapcsán tárgyaljas1 Az egyes fejezeteket, nagyobb témaköröket gazdag jegyzetapparátus zárja. Szent Vencelről különösen sokat ír. Már Borivoj utolsó napjairól és Vratislav fejedelemségéről szóló fejezeteknek is ő a központi alakja. Tannerhez hasonlóan az egyetemes keresztény értékek mellett Vencel jellegzetesen katolikus erényeit hangsúlyozza. (Például az Eucharistia szereteted2 szentek és ereklyék tisztelete stb.) Ezzel ugyanaz a célja, mint Jan Tannernek, bizonyítani, hogy az ősi cseh keresztény hagyományokat a katolikus egyház vitte tovább. Különösen gyakran említi, hogy mennyire ragaszkodott Vencel a Stará Boleslav-i templomhoz, hiszen eredeti témája ennek a helységnek a története. Boleslav és különösen Drahomira alakját a legsötétebb színekkel festi le. Ők ketten a keresztények ádáz ellenségei, akik a legszörnyűbb bűnöktől sem riadtak vissza. (Például Szent Ludmilla meggyil28 Rak-Kuóera, 1984.106. p.

2? Kadlec, 1989. 244. p.

3° Balbín, Bohuslav: Epitome rerum bohemicarum, Prágáé, 1677. (továbbiakban: Balbín, 1677.) 3. p.

3' Balbín, 1677. 6-13. p.

32 Balbín, 1677.16. p.