Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita irodalomban

78

Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009)

kolása.) Velük szemben védte Vencel a keresztényeket és a keresztény hitet. Balbín itt forrásként közli, kritikai jegyzetekkel ellátva Szent Vencel és Szent Ludmilla egyik legendáját, az úgynevezett Kristián legendát. Hosszasan ír Szent Vencel siijánál történt csodákról, hiszen legszebben ezek bizonyítják szentségét. Külön fejezetet szán arra, hogy leírja, milyen csodák történtek útközben, mikor holttestét Stará Boleslavból Prágába szállították.

Az első könyv tehát teljesen Szent Vencel alakja köré épül fel. A második könyvnek nincs ilyen központi alakja. I. Ottó német-római császár háborújával kezdődik, amit Vencel megölése miatt indított Boleslav ellen. Sokáig húzódott a háború, és végül Boleslavnak fejet kellett hajtania a császár előtt.33 Szent Vencel gyilkosaira a földi mellett égi bosszú is várt, Drahomírát és kíséretét az alattuk megnyíló föld nyelte el,34 de Boleslav, hosszas vezeklés után végül bocsánatot nyert. Csehországban ekkor már békében élhetnek a keresztények, sőt a csehek juttatták el a kereszténységet más országokba is. Boleslav lánya, Doubravka feleségül ment Miesko lengyel fejedelemhez, és megtérítette Lengyelországot.35 I. (Kegyetlen) Boleslavot II. Jámbor Boleslav követte Csehország trónján, aki templomokat alapított, méltó sírt készíttetett Szent Vencelnek. Sikeres háborúkat vívott II. Ottóval, Prágában püspökséget alapított, ahol Ditmar (Détmar) lett az első, majd Szent Adalbert a második püspök. Innentől kezdve Szent Adalbert története főszálon fut. III. Boleslavot már csak röviden tárgyalja. A második könyv legfontosabb mondanivalója, hogy Szent Vencel halálával nem szűnt meg mindaz, amit életében létrehozott. Gyilkosai, ellenségei megbűnhődtek, az országban a kereszténység lett az egyetlen vallás, sőt más népeknek is csehek hirdették az evangéliumot: Doubravka Lengyelországban, Adalbert Magyarországon térített. Újabb templomokat alapítottak, újabb ereklyéket hozattak Csehországba, és II. Boleslav személyében Szent Vencelhez méltó uralkodó került a cseh trónra. Csehországban a venceli hagyomány győzedelmeskedett.

Balbín történelemszemléletére jellemző, hogy nem tagadja, hogy a múltban elkövetett súlyos bűnöket és tragédiákat, de arra is figyelmeztet, hogy mindig nagy számban voltak, akik hűségesek maradtak hitükhöz, és Isten útján jártak. Bár nekik időnként rendkívül nehéz sors jutott osztályrészül, Isten mindig igazságot szolgáltatott nekik, és soha nem hagyta el a cseh népet. A legnagyobb reménytelenségből is megmenekült a „szent maradék,” a szebb jövő ígéretével. A történelemben nem csak a bűnt és a szenvedést látja, hanem a szentek sokaságát is (itt nem csak a kanonizált szentekre kell gondolni, hanem mindenkire, aki a megpróbáltatások ellenére sem tért le Isten útjáról), az ő igazságuk utólag mindenki számára nyilvánvalóvá vált. 33 34 35

33 Balbín, 1677.109. p.

34 Balbín, 1677. no. p.

35 Balbín, 1677.116-118. p.