Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Eszter: Történetírás és történelemszemlélet a 17. századi cseh jezsuita irodalomban
74 Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009) Apostolorum imitatrix címmel újabb kötetet állított össze, melyben híres jezsuita hitteijesztőkkel foglalkozott. A magyar jezsuiták közül Pázmány Péter és Káldi György szerepel a kötetben. A 17. század legjellegzetesebb műfaja, a hagiográfía mellett, a hely- történet volt. Ebben a műfajban legismertebb Jan Körinek (1626-1680) Staré Paméti kutnohorské című műve. Jan Körinek előszavában kifejtette, hogy elsősorban azért írta ezt a könyvet, hogy Kutná Hóra lakói ismerjék meg városukat, elődeiket. Éppen ezért döntött úgy, hogy csehül írja meg a város történetét, hiszen Körinek állítása szerint ebben az időben Kutná Hóra lakosságának többsége cseh anyanyelvű volt, és többi polgára is beszélt csehül. További érvként hozta fel a cseh nyelv mellett, hogy ezzel is ki akarja fejezni: nem szégyelli anyanyelvét, mint ahogy azt sok honfitársa teszi. Végül még egy indokot említett: a Kutná Horában élők nagyon sok jellegzetes helyi kifejezést használnak, és ezeket szeretné használni könyvében. Az utószóban leírta, hogy tervezi egy Kutná Hora-i szótár összeállítását. Erre nem került sor, de a kötet végén közölt egy rövidebb szószedetet magyarázatokkal. A mondái időktől kezdve a 17. század közepéig írta meg a város történetét, mert elmondása szerint ez volt a város fénykora. Elsődleges forrása Václav Hájek krónikája, Dubravius és Aeneas Sylvius Piccolomini volt. A források adatait kritika nélkül vette át. Eredeti okleveles anyagra nem támaszkodott. Könyve kevés tényanyagot tartalmaz, a kronológiai sorrendet sem minden esetben követi. Fő célja bemutatni, hogy Kutná Hóra mindig kiemelt jelentőségű volt a cseh városok között,'4 és bár különösen sokat szenvedett a huszita háborúk alatt,‘5 mindig hű maradt a katolikus valláshoz, ezért Isten bőségesen megjutalmazta, és a Cseh királyság leggazdagabb városává tette. Nagyobb lélegzetű, tudományos igényességgel írt áttekintő munkák elsősorban Bohuslav Balbín nevéhez fűződnek. Ő volt az első, aki szisz- tematikus forrásfeltáró munkát végzett. Kutatásaihoz az elbeszélő források mellett az okleveles anyagra is támaszkodott. Bohuslav Balbín munkássága meghatározó jelentőségű volt a cseh historiográfiában. Kutatásai a cseh történelem minden korszakára és minden területére kiteijedtek. Ezért az ő életét és munkásságát részletesebben is érdemes megismerni. Bohuslav Balbín 1621. december 3-án született Hradec Královéban, Lukás ákornice Balbín z Vorlicné, királyi várnagy hetedik gyermekeként. Édesapját hamar elveszítette, és a család nehéz anyagi helyzete miatt édesanyja arra kényszerült, hogy eladja Hradec Králove-i házukat és gyermekeivel rokonaihoz Castolovicébe költözzön.* 16 Balbín beteges, gyenge kisfiú volt, és már hároméves korában komoly kórságokkal kellett megküzdenie. Édesanyja ekkor a Stará Boleslav-i Istenszülő ‘4 KofÜNF.K, Jan: Staré paméti kutnohorské. Praha, 1675. (továbbiakban: KoftÍNEK, 1675.) 60-76. p. ‘5 KOfcÍNEK, 1675. 9., 134-139-, 309-323- P16 Rak, Jiftí - KuCera, Jan P.: Bohuslav Balbín a jeho místo v ceské kulture. Praha, 1984. (továbbiakban: Rak-KuCera, 1984.) 71-72. p.
