Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - A. Molnár Ferenc: Szenci Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái a református énekeskönyvben
S2enci Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái.... 67 jól érthető, de helyenként nem (43%); nagyrészt nehezen érthető (6%). A zsoltárok nyelvezete... 1. nem régies (4%); 2. régies, de ez így szép (64%); 3. régies, de elfogadható (25%); 4. régies, és ez zavaró (7%); A 12-16. kérdések tanulságát így foglalták össze: „A válaszadók többsége mind a dicséretek, mind a zsoltárok nyelvezetét, egy-két kivételtől eltekintve, jól érthetőnek tartja. Általánosságban elmondható, hogy közel kétharmada a válaszadóknak pozitívan vélekedik az énekekről, akár a dallamvilágról, akár a nyelvezetről legyen szó. (További kutatást érdemelne ennek a kérdéskörnek koronkénti megoszlása.)”. Arra a kérdésre pedig, hogy „A szövegek, tartalmukat nézve, hordoznak személyes üzenetet?”, ez volt a válasz: „1. Igen, mindegyik (40%); 2. Nagyrészt igen (53%). Nagyrészt nem (7%). S a teljesség igénye nélkül szó szerint is közöltek még főleg az 1948-as, „fekete” énekeskönyvvel kapcsolatban több véleményt, illetve konkrét változtatási javaslatot, amelyből néhányat idézek: „Nem változtatnék rajta; Bővíteni kellene ifjúsági énekekkel; Kijavítani a prozódiai hibákat. Néhány éneket eltávolítani; Szerintem ez jó, ahogy van, mellé kellene inkább valami; így jó, ahogy van; Nyelvezetileg és dallamilag is átdolgozni és bővíteni; A régies kifejezések átírása, pl. »tött« helyett »tett«; A zsoltárokat meghagynám, úgy ahogy vannak, de a dicséretek szövegeit és dallamait aktualizálnám. A »régi« dicséreteket pedig mint a református hagyomány részeit, koncerteken lehetne meghallgatni; Lábjegyzetekben meg kellene magyarázni a ma már nem érthető régies szavak, kifejezések jelentését, értelmét; Néhány éneket jó lenne újrafordítani”; Az Egyéb válaszokból: „Lehetnének újabb dicséretek, frissen írt énekek egy »fekete énekeskönyv II.«-ben; Ki kell javítani a nyelvészetileg rosszul lefordított és érthetetlen szövegeket; Ha az éneklésünk a mai ember dicsőítő eszköze, akkor merjünk változtatni; A Károli Gáspár bibliáját átírták, mert a szöveg régies volt. Az énekeskönyvvel ezt miért nem tették meg?; A zsoltárok és a dallamok megszerettetésére irányuló törekvések”. - Az egyik javaslattal kapcsolatban megjegyzem, hogy az ö-ző alakok nem is annyira vagy nemcsak régiesek, hanem nyelvjárásiak. Ezeket az énekeskönyv általában átírta, néhány esetben a rím miatt hagyta meg őket: eltölt : készült (88/2), tisztöl : föld, erős : fényös (104/1), lőtt : tött (105/1); inségiről: szívből : tisztöl (132/1). Ami azért nem feltétlenül jelenti azt, hogy a szövegeken ilyenkor nem lehet némileg igazítani. Itt jegyzem meg, hogy Magyar György egy olyan, a fentiekhez kapcsolódó kérdést is fölvett a kérdőívébe, amely a miénkben nem volt benne: „Milyennek találod az Énekeskönyv zsoltárainak, dicséreteinek szövegét? (pl. költői, bonyolult, régies, érthetetlen, világos, szívhez szóló, közömbös stb. A lényeg, hogy saját, önálló gondolatokat, érzéseket fogalmazz meg!)”. A feleletek tanulságát pedig így foglalta össze: „A felsorolt válaszlehetőségek közül szemelgetett a megkérdezettek többsége (költői, bonyolult, régies, érthetetlen, világos, szívhez szóló, közömbös stb.), bár önálló véleményalkotásra kérem őket. A válaszadók többsége a »szívhez szóló«, »régies«, és a »bonyolult« kifejezéseket húzta alá vagy kombinálta a lehetőségeket. Például: »Kicsit bonyolult a szövegük, de
