Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - A. Molnár Ferenc: Szenci Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái a református énekeskönyvben
64 Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009) dául az 51/5-ben az „Újíts meg bennem az igaz lelket” helyett „Az erős lelket újítsd meg bennem” lett, ami nyilvánvalóan a revideált Károlyiszöveg hatása (51/12: „Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem”). Vagy a 40. zsoltár felirata, amelynek eredeti szövege: „Jövendölés a Krisztusnak szenvedésiről és papi tisztiről”, így változott meg: ,A hit nemes harca”. Ehhez vesd össze: 2Tim4/7: „Ama nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”. A 27. zsoltár feliratában jelölve is van egy újszövetségi hely - „Elég nékem az Isten kegyelme. (II. Kor. 12 : 9)” —, ahol ezt olvassuk: „Elég néked az én kegyelmem”. Egyébként a Szenei Molnár-zsoltárok szintén hatottak Károlyiék szövegének 1908-as revíziójára, például a siralom völgye kifejezés (vö. Zsoltárok 84/7) innen került be a revideált szövegbe (a Vizsolyi Bibliában itt víz nélkül való völgyek van). A szövegekben található kisebb vagy viszonylag nagyobb módosításokból is még sok további példát lehetne hozni. Itt illusztrálásként csak néhányról szólhattunk. Az énekeskönyv kérdéseit vizsgálva az esetenkénti mérsékelt szövegmódosítástól mint egy lehetséges (és bővíthető) módszertől szerintem semmiképpen sem kell elzárkóznunk, más kérdés, hogy az eddigi változtatások egy részének sikeres voltát és/vagy indokoltságát külön is meg lehetne vizsgálni. Mindenesetre ezekkel a mai magyarországi énekeskönyv - szerintem helyesen - sokkal kevésbé él, mint, mondjuk, a korábbi erdélyi.1? Abban például az „Az Úr énnékem őriző pásztorom...” kezdetű 23. zsoltár „Vessződ és botod megvigasztal engem”, illetve „Az én fejemet megkened olajjal” metaforikus sorait direkt módon értelme- sítették, és így írták át: „És Szentlelked megbátorítja szívem”, illetve: „Csak te vagy Uram, hűséges gondozóm”. Ezek a sorok ugyanakkor a helyenkénti művelődéstörténeti magyarázatok szükségességére, lehetőségére is felhívják a figyelmet. A vessző pásztorbot, amivel a korabeli zsidó pásztor tereli a nyáját, a másik munkaeszköze, a legtöbbször fémmel megerősített bunkósbot pedig a ragadozó állatok elüldözésére szolgál. A vendég fejének olajjal való megkenése az ő tiszteletteljes fogadásához tartozott hozzá. E metaforikus képek tehát azt jelentik, hogy Isten irányítja, oltalmazza, szeretetébe fogadja a zsoltárost, a híveit. Megjegyzem még, hogy a jelenlegi evangélikus énekeskönyvben17 18 hat Szenei Molnár-féle zsoltárparafrázis van (zsoltár több): a 8. (44. ének), 25. (321), 42. (76), 65. (488), 90. (339) és a 134. (46). Minden versszakot nem közölnek, a szövegeket pedig általában módosítják, átírják, olykor indokoltan, de szerintem többnyire nem szerencsésen. A 90. zsoltár bevett három versének szövege például változatlan. A 42. zsoltárban azonban lényegében csak néhány sor egyezik meg: a zsoltár kezdete, nem tekintve, hogy a híves szót (érthetően) hűvös-re cserélték, illetve az 5. (az evangélikus énekeskönyvben a 4., az utolsó) versszak 17 Énekeskönyv a Kolozsvári Református Egyházkerület használatára. Cluj, é. n. 18 Evangélikus énekeskönyv. A Magyarországi Evangélikus Keresztyén Egyház énekeskönyve. Nyolcadik kiadás. Bp., 1995. (A Bevezetés 1981-es dátummal.)
