Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - A. Molnár Ferenc: Szenci Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái a református énekeskönyvben

64 Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009) dául az 51/5-ben az „Újíts meg bennem az igaz lelket” helyett „Az erős lelket újítsd meg bennem” lett, ami nyilvánvalóan a revideált Károlyi­szöveg hatása (51/12: „Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem”). Vagy a 40. zsoltár felirata, amelynek eredeti szövege: „Jövendölés a Krisztusnak szenvedésiről és papi tiszti­ről”, így változott meg: ,A hit nemes harca”. Ehhez vesd össze: 2Tim4/7: „Ama nemes harczot megharczoltam, futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam”. A 27. zsoltár feliratában jelölve is van egy újszö­vetségi hely - „Elég nékem az Isten kegyelme. (II. Kor. 12 : 9)” —, ahol ezt olvassuk: „Elég néked az én kegyelmem”. Egyébként a Szenei Mol­nár-zsoltárok szintén hatottak Károlyiék szövegének 1908-as revíziójá­ra, például a siralom völgye kifejezés (vö. Zsoltárok 84/7) innen került be a revideált szövegbe (a Vizsolyi Bibliában itt víz nélkül való völgyek van). A szövegekben található kisebb vagy viszonylag nagyobb módosí­tásokból is még sok további példát lehetne hozni. Itt illusztrálásként csak néhányról szólhattunk. Az énekeskönyv kérdéseit vizsgálva az esetenkénti mérsékelt szö­vegmódosítástól mint egy lehetséges (és bővíthető) módszertől szerin­tem semmiképpen sem kell elzárkóznunk, más kérdés, hogy az eddigi változtatások egy részének sikeres voltát és/vagy indokoltságát külön is meg lehetne vizsgálni. Mindenesetre ezekkel a mai magyarországi éne­keskönyv - szerintem helyesen - sokkal kevésbé él, mint, mondjuk, a korábbi erdélyi.1? Abban például az „Az Úr énnékem őriző pásztorom...” kezdetű 23. zsoltár „Vessződ és botod megvigasztal engem”, illetve „Az én fejemet megkened olajjal” metaforikus sorait direkt módon értelme- sítették, és így írták át: „És Szentlelked megbátorítja szívem”, illetve: „Csak te vagy Uram, hűséges gondozóm”. Ezek a sorok ugyanakkor a helyenkénti művelődéstörténeti magyarázatok szükségességére, lehető­ségére is felhívják a figyelmet. A vessző pásztorbot, amivel a korabeli zsidó pásztor tereli a nyáját, a másik munkaeszköze, a legtöbbször fémmel megerősített bunkósbot pedig a ragadozó állatok elüldözésére szolgál. A vendég fejének olajjal való megkenése az ő tiszteletteljes fogadásához tartozott hozzá. E metaforikus képek tehát azt jelentik, hogy Isten irányítja, oltalmazza, szeretetébe fogadja a zsoltárost, a hí­veit. Megjegyzem még, hogy a jelenlegi evangélikus énekeskönyvben17 18 hat Szenei Molnár-féle zsoltárparafrázis van (zsoltár több): a 8. (44. ének), 25. (321), 42. (76), 65. (488), 90. (339) és a 134. (46). Minden versszakot nem közölnek, a szövegeket pedig általában módosítják, átírják, olykor indokoltan, de szerintem többnyire nem szerencsésen. A 90. zsoltár bevett három versének szövege például változatlan. A 42. zsoltárban azonban lényegében csak néhány sor egyezik meg: a zsoltár kezdete, nem tekintve, hogy a híves szót (érthetően) hűvös-re cserélték, illetve az 5. (az evangélikus énekeskönyvben a 4., az utolsó) versszak 17 Énekeskönyv a Kolozsvári Református Egyházkerület használatára. Cluj, é. n. 18 Evangélikus énekeskönyv. A Magyarországi Evangélikus Keresztyén Egyház énekeskönyve. Nyolcadik kiadás. Bp., 1995. (A Bevezetés 1981-es dátum­mal.)

Next

/
Thumbnails
Contents