Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - A. Molnár Ferenc: Szenci Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái a református énekeskönyvben
Szenei Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái.... 57 című cikkében,3 hogy Szatmár megyei szülőfalujában „nem volt szükséges a híveknek énekeskönyvet vinni a templomba, mert az énekeket mindenki könyvnélkül tudta”. Ők, gyermekek pedig a zsoltárból és a bibliából tanulták meg a folyékony olvasást. Idézzük későbbről még Kányádi Sándort, aki - kisebbségben élő, erdélyi magyarként is - „Egy csokor orgona mellé” című versében így vall a Szenei Molnár fordította zsoltárokról: „orgonaszó orgonaillat | ónkarikás ablaktányérok | lépesméz-ízű zsoltár | életem pünkösd-évszaka | lelkem pünkösdi itala I máig zsongító óborom | nyelvem petőfisándora | albertus molnár”. S Jékely Zoltánnak „A marosszentimrei templomban” című híres versére utalva Írja a híveit, magyarságát vesztett dél-erdélyi községről: „papta- lan marosszentimrén | haldoklik szenczi molnár”. Alexa Károly „Magyar zsoltár” címmel* egy egész kötetnyit állított össze a magyar zsoltárparafrázisokból, zsoltárszerű magyar versekből, s ezekből számos Szenei Molnár Albert zsoltárfordításainak a hatását mutatja. Igaz, a Szenei Molnár-zsoltároknak ez a szerepe mára lényegesen visszább szorult. Az aktív vallásgyakorlók megfogyatkozott körére, s a múlthoz kötődő, főleg protestáns hagyományú értelmiség és szépirodalom egy részére jellemző. S a köznyelv is tovább távolodott az archaikusabb egyházi nyelvhasználattól. A Szenei Molnár-zsoltárok használatának a problémája tehát ma másképp vetődik fel, a súlya azonban vitathatatlan: legalábbis a református egyházi énekeskönyvben lévő zsoltárszövegekből számosat ma is egy-két százezer ember használ, énekel rendszeresen. A kérdés az, hogyan lehetne ezzel a zsoltárhagyománnyal használóik szélesebb rétege számára is (még) hatékonyabban élni, s a továbbiakra, az ifjabb generáció számára is leginkább megőrizni. Részemről a következő főbb teendőket, lehetőségeket teszem szóvá. A zsoltárokban is, sőt leginkább ezekben, vannak olyan szavak, szószerkezetek, versszakok, amelyeket az egyháztagok többsége vagy az érdeklődők, sőt sokszor a lelkészek is már nem vagy nem pontosan értenek. Ilyen esetekben majd a tervezett vagy átdolgozott új énekes- könyvbens több módon lehetne változtatni: 1/ a kérdéses szavakat, részt jegyzetben röviden meg lehetne magyarázni, leginkább lábjegyzetben avagy végjegyzetben jelölni az ott szereplő, azóta módosult, megváltozott vagy egyébként is magyarázatra szoruló jelentést; 2/ esetenként némileg át lehet írni, modernizálni a szöveget; 3/ bizonyos versszakokat és/vagy énekeket - nem is keveset - ki lehet hagyni. (A zsoltárok esetében azonban - ha maradnak is ki versszakok - a mai gyakorlatnak megfelelően legalább egy, lehetőleg a kezdő versszakot minden zsoltár esetében jó lenne megőrizni.) Természetesen ugyanakkor speciális vagy tudományos kiadásokban a zsoltárok teljes, változat- 3 4 5 3 Ld. Magyar Nyelv, 1940: 238-248. p. 4 Bp„ 1994. 5 Erre ld. pl. Szempontok a magyar református énekeskönyv megújítása tárgyában. Javaslat. Összeáll. Bódiss Tamás (2005. február). Kézirat. 3 p.
