Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - A. Molnár Ferenc: Szenci Molnár Albert zsoltárainak nyelvi problémái a református énekeskönyvben

58

Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009)

lan szövegű és kommentált kiadása a cél.6

Példák az l/ alatt említett esetekre: „Mert az Úr meghallgatá sírásom, És bevon kedvében (= ’/bevett/ kegyelmébe’; 6. zsoltár, 8. versszak); „Ámbár kergessen ellenségem, És bátor megragadjon engem” (bátor ’bár, ámbár’; 7/3); „De a hamisak... Segítségül az Istent nem hívják, Sem uralják” (= ’Úrként tisztelik’; 14/5); „Esküvését meggondolja” (meggondolja ’gondol rá, figyelembe veszi’ 15/4; ma a jelentés ennek épp az ellenkezője); „A napok egymásnak tudományt mutatnak az ő bölcsességéről ... Az Isten félelme ... aranynál, ezüstnél, És drága köveknél Sokkal becsületesebb” (tudomány ’tanúbizonyság’, félelme ’tisztelete’, becsületesebb ’többre becsült’; 19/1, 5); „És szép kies folyóvízre legeltet” (kies ’szép, kellemes /táj, környezet/’; 23/1); „Nyavalyája szívemnek Napról napra öregbül”; „Öregbül a hívek serege” (öregbül ’nő’; 25/8; 112/1, s ld. még 138/2); „Megtartja őket éltükben, Szükségtől és éhenhalástól Őrzi a drága időben” (drága ’ínséges’, azaz, amikor drága az élelem; 33/9); „Mint a szép híves patakra A szarvas kívánkozik... Én lelkem mire csüggedsz el?” {híves ’hűvös’; mire ’miért?’; 42/1, 3); „És megvidul minden én tetemem” (= ’csontom’, metaforikusán ’testem és valóm’; és még megemlítem, hogy a megvidul jelentése itt ’megújul, örömteli állapotra jut’; 51/4); „hozzád esnek Hízelkedvén ellenségid” (esnek ’leborulnak előtted, esedeznek hozzád’; 66/1); „Uram ... Szolgádhoz téijen kedved... Uram jókedvű s édes vagy... Úr Isten, Igaz vagy természetedben, Jó, hív és engedelmes” (kedved ’kegyelmed’; jókedvű s édes ’kegyelmes, kegyes és jó’; hív és engedelmes ’hű és megbocsátó’, azaz ’a bűnt elengedő’; 86/1, 3, 8; az engedelmes ’megbocsátó’-t, ld. pl. a 103/7-ben, a 145/3-ban is, ill. a megenged ’megbocsát’-ot a 99/7-ben és a 223. dicséret 5. versszakában: ,.Megengedtem, menj el békével”); „Akik bíznak az Úristenben Nagy hiedelemmel” (= ’bizalommal, bizodalommal’7; 125/1); „Dicsérjétek az Urat, Mert öjó kedvet mutat És az ő kegyessége Megmarad mindörökre” (jó kedv ’kegyelem’; 136/1; ezt az értelmet a párhuzamos sor kegyesség

6 A kritikai kiadás: Szenei Molnár Albert költői művei. Sajtó alá rend. Stoll Béla. Bp., 1971. (Régi Magyar Költők Tára. XVII. század. 6.) (továbbiakban: Stoll, 1971.)

7 A hiedelem szóhoz kissé bővebb magyarázatot fűzök. Eredetileg valószínűleg abból a tőből származik, amelyből a hideg, hűvös (híves) szavaink is. ’Bizalom’ értelmének kialakulása egy ’hűvös hely, enyhely’ —» ’oltalmas hely’ közbülső jelentések révén történhetett. Később azonban a hisz ige (ennek abszolút töve hi-, vö. hihet) családjába vonódott, majd további jelentésfejlődéssel alakult ki a mai ’téves vélekedés’ értelme. Vö. pl.: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. II. köt. Főszerk.: Benkő Loránd. Bp., 1970. A Kovács Emil által összeállított - közel sem teljes és helyenként igazítandó, de hasznos - Konkordancia a magyar református énekeskönyvhöz (Bp., 1996) a hiedelem szót a hit-hez sorolja be. További példák: „Ő legyen lelkünk hiedelme!” (62/5); ,Azért egyedül Istenben Vetem hiedelmemet” (91/5). S ld. még: „Ott is ő nagy hiedelemmel Kutakat ás és csatornát” (84/3)-