Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Patton Gábor: A bajcsi pálos kolostor Baranya megyében
52 Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009) Amúgy még számos újkori leírást ismerünk a maradványokról. Az alábbiakban vegyük sorra ezeket is, abban a reményben, hogy talán hozzásegítenek a pontosabb lokalizációhoz. Néhány szerző összekeveri a közeli ágostonos kanonokok Szentkereszt tiszteletére emelt templomával. Kitaibel Pál, a kiváló természettudós és botanikus a 18. század végén járt Baranyában. Vókánynál a következőket jegyzi fel: „a közelében márványbánya van. Néhány ezer lépésnyire a kőbánya felett egy magaslaton pálos kolostor volt. Ennek már az alapkövei is eltűntek. A völgyben lent Hidegkút nevű forrás van.”2? A bajcsi kolostor helyett ő a keresztúrit szemlélhette meg, mivel a magaslat kifejezés erre utal. A Hidegkút-forrás ettől nyugatra, valóban egy völgyben ered. Rupp Jakab szerint Tótfalu helység északi határán emelkedő hegyek völgyében létezett a bajcsi kolostor. Kőből épült tornyának egész romjai még a 18. században is láthatóak voltaké0 Hatos Gusztáv által 1873-ben készített helynévgyűjteményben megemlékezik Nagytótfalu jó veres boráról és fiatal erdőiről, „melyek közül nevezetes Baits. Itt a régi kolostor maradványai most is láthatók a baitsi szöllők és a ketskési erdős dombok aljában. A monda szerint veres barátok lakták.’^1 Bár az azonosítása nem egészen pontos, annyi mégis kiderül belőle, hogy egy mellékvölgy aljában épült fel a szerzetesház. Lényegében két ilyen jöhet csak szóba. Az egyik a „Kecskeháti-erdő”-től északra a Császár-hegy nyúlványai között elterülő, a másik pedig a „Gombás-hegy”-től dél, vagy inkább délkeleti irányba néző völgy. Németh Béla napjainkig kiadatlan, értékes községtörténeti adattárában így határozza meg a bajcsi kolostor helyét: „Nagytótfalutól éjszakra jön a pákái szöllöhegy, e felett a Kecskéshát. A Trinitás és Pal- konyai határérintkezési pontján egy rét húzódik Kecskehát felé, melytől délnyugotra szöllöterület van ez a bajcsi rét, és bajcsi szöllö-dülök.”32 Németh Bélát a saját meghatározása nem nyugtatta meg kellőképpen. Sőt olyannyira nem, hogy utóbb 1899-ben külön cikket szentelt Bajcsnak, amelyben még pontosabban próbálja meg beazonosítani az elenyészett kolostor helyét. Az is kiderül ebből az írásából, hogy személyesen járt a helyszínen és az ott birtokos szőlősgazdáktól is informáló- 29 * * 32 29 Kitaibel Pál művét németből fordította Vargha Dezső. Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban: BML.) Községtörténeti kartotékok: Vókány. 3° RUPP, 1870. 277-278. p. 3* Hatos Gusztáv kézirata: BML. Krisztics kartotékok között. 32 Németh Béla: Baranya vármegye helynevei történeti, nyelvészeti szempontból összeállítva. (A BML. máig kiadatlan 235. sz. kézirata ld. „Bajcs” és „Keresztur” alatt.) Úgy véljük, hogy a közeli keresztúri kolostor Szentkereszt templomcíme ihlette, hogy a népi emlékezet a veres barátokkal hozta összefüggésbe. A johannita lovagokat vörös köpenyük alapján a népnyelvben „veres barátok”-nak nevezték. Amúgy ezt a hagyományt rögzítette Németh Béla is: „A keresztur elnevezésről azt kellene következtetnünk, hogy a kereszteseké volt.” Érdekes, hogy a vókányi svábok is ezt a hagyományt tartották fenn, mivel Bajcsot máig „Rote Kloster”-nek tartják.
