Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)

2009 / 3. szám - TANULMÁNY - Gyulai Éva: A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században

8

Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009)

1687-ben,22 * * 25 vagy 1685-ben alapított kistapolcsányi birtokán a Mária- tisztelet iránti elhívásából.^

Ismeretes, hogy Rákóczi nem sokkal 1694. szeptember 26-án tartott kölni esküvője után magyarországi birtokaira indult feleségével. Sárospatakra pontosan Vízkereszt előtt két nappal, 1695. január 4-én érkezett, s vele volt nővére, Julianna és annak férje, Aspremont gróf is. A Diarium szerint Aspremont generális már másnap, Vízkereszt vigíliáján vendégül látta Bellusi Ferenc superiort2« és Páter Landovics György jezsuita hitszónokot, gyóntatót, s az ebéden részt vett Rákóczi és felesége is, akik Vízkeresztkor megjelentek a Vártemplomban tartott énekes misén is, ahol a német hitszónoklatot egy premontrei szerzetes, feltehetően a hercegnő udvari káplánja tartotta. Vízkereszt délutánján a superior karingben és stólában jelmezbe öltözött iskolásokkal tűnt fel a belsővárban, ahol először a fejedelem lakosztályát szentelte meg.2s

A Rákóczi-házaspár otthonkeresésének, magyarországi és sárospataki megtelepedésének egyik jele, hogy nem sokkal megérkezésük után beléptek a sárospataki Agonia Társulatba. A Diarumból kiderül, hogy a 40 évvel korábban alapított kongregációba, amelynek legelső tagjai között ott volt Báthori Zsófia és fia, I. Rákóczi Ferenc is, először nem örökösük, Rákóczi jelentkezett, hanem az ifjú feleség, aki 1695. február 27-én, nagyböjt második vasárnapján, a kongregáció másodünnepén kérte felvételét a Társulatba, miután udvarhölgyeivel meggyónt és megáldozott, az atyák azonban valamilyen okból későbbre halasztották a felvételt.26 * Az Évkönyv évvégi jelentésébe már örömmel írhatták be a páterek, hogy Rákóczi fejedelem 1695-ben nagyanyjának és apjának, a Társulat első oszlopainak példáját követve, udvara hölgytagjaival együtt beíratta magát a Társaság tagjai közé.2? Mindkét forrás megemlíti az udvarhölgyeket, vagyis a német „fraucímerek” is beléptek

22 Uo.

23 Tüskés Gábor - Knapp Éva: Vallásos társulatok Magyarországon a XVII- XVIII. században. In: Néprajzi Látóhatár, 1992. 3-4. sz. 8-36. p., 25. p.

2/> Bellusi Ferenc 1687-ben az eperjesi jezsuita kollégium magyar hitszónoka volt. EK K. Ab 90. (= Historia residendae Eperjesiensis Soc. Jesu 1673- 1776. Az eperjesi jezsuiták évkönyve) f. 2. (1687)

25 Gyulai Éva: Rákóczi és a sárospataki jezsuiták. In: II. Rákóczi Ferenc, az államférfi. Tanulmányok a sárospataki országgyűlés 300. évfordulójára. Szerk.: Tamás Edit. Sárospatak, 2008. (A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 53.) 294-345. P- (továbbiakban: Gyulai, 2008.) 314-315. p.

26 „Venit serenissima Principissa Rakocziana ad templum nostrum, ibique cum duabus domicellis confessa est et communicavit volens se insurgere ad congregationem Agoniae, quae quidem inscriptio illa die non est facta, sed postea.” EK K. Ab 96. f. 3. (Diarium 1.1695. febr. 27.)

2? „Congregatio Agoniae Domini licet praeter devotiones ordinarias nullis creverit rebus, crevit tamen numero; nam celsissimus princeps Franciscus Rákóczi aviae Bathorianae, celsissimique parentis sui Francisci Rákóczi tamquam primarum huius Almae Congregationis columnarum exemplum secutus, ad eandem se una cum toto gynecaeo inscribi voluit.” EK K. Ab 95/1 p. 111. (Annuae 1695)