Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 3. szám - TANULMÁNY - Gyulai Éva: A jezsuiták sárospataki Agonia-kongregációja a 17. században
4 Egyháztörténeti Szemle X/3 (2009) és főünnepen a 17. század végén mindig énekes mise volt, szentbeszéddel, s délután 3 órakor tartották a litániát. A pataki rendház kis templomában az ünnepeken és minden hónap első vasárnapján gyónhattak a hívek a 17. század utolján, 1680-ban, az Annuae tanúsága szerint különösen sokan járultak a gyónáshoz, főként a társulati tagok (sodales congregati) közül, akik egyébként is buzgón látogatták az istentisztele- teket.s A kongregációnak saját oltára volt a jezsuita rendházban berendezett kápolnában, majd amikor a protestánsoktól visszaszerezték a Vártemplomot, itt is felállították a jezsuiták egyetlen kongregációjának oltárát. Amikor a Thököly-korszak után visszatértek szatmári száműzetésükből, a Szeplőtelen Szűz-főoltár evangéliumi oldalán ismét felszentelték az Agonia Társulat oltárát.5 A saját oltárnál a társulat külön paramentumaival miséztek, 1682-ben kék damasztból saját körmeneti zászlót varrattak.? A pataki rendház 1694 ádventje előtt megkezdett Naplójába részletesen feljegyezték a nagyböjt első péntekjén végzett bűnbánati liturgiát, amelynek során a rendfőnök a délután 3 órakor kezdődő Miserere- ájtatosság előtt imádatra kitette az Oltáriszentséget, majd albába és palástba öltözve énekelte el a Tantum ergo Sacramentum kezdetű éneket, vagyis az Aquinoi Szent Tamásnak tulajdonított Úrnapi vecser- nye himnuszának (Pange lingua) 5. versszakát, amelyet ünnepélyes szentségkitételnél énekelnek a katolikus liturgiában. Miután a bűnbánati zsoltár elhangzott a kóruson, a zenészek latin éneke következett, majd a rendfőnök mondta el az imákat és könyörgéseket, amelyeket magyar nyelvű prédikáció követett. Ezt követően tartotta meg Páter Landovics hitbuzgalmi beszédét Krisztusnak a keresztfán mondott első szaváról. Ezután a rendfőnök karingben két ministráns kíséretében az 1663-1707. A sárospataki jezsuiták naplója. Diarium I.) f. 40. (Diarium I. 1710. márc. 7., 28.) 5 „Hoc anno magna frequentia poenitentium excepta ad majora festa et Dominicas l-as cuiusque mensis, maxime sodales congregati ad Sacram Synaxin diligenter accedunt.” EK K. Ab 95/1 p. 89. (Annuae 1680) 6 „Anno 1687. 31. Julii ipso festo Sancti Patris Ignatii per reverendissimum dominum Augustinum Benkovics episcopum Varadiensem, simul praepositum Lelesziensem de licentia ordinarii consecrata sunt altaria quatuor in ecclesia Patakiensi. Majus et primarius Immaculatae Virginis nomini, a cornu Evangelii Agoniae Christi, a cornu Epistolae primum Sancti Ignatii, secundum Sancto Francisco Xaveri. Campana maxima nomine JESU intitulata, secunda Immaculatae Virginis nomen habet, tertia minor Sancti Patris Ignatii, quarta nomine Sancti Augustini. Quas eadem die benedixit idem aeterna memoria dignus Praesul. In eadem turri inferius est mediocris campana antiqua Residentiae, quae loco unius ruptae campanae apposita est pro benedicta semper habita.” EK K. Ab 95/1 p. 98. (Annuae 1687) ^ „Congregationis Agoniae supellectili auxit novum vexillum caeruleum ex materia Damascena florenorum 15 Hungaricalium pretio circiter aestimatum.” EK K. Ab 95/1 p. 98. (Annuae 1682)
