Egyháztörténeti Szemle 10. (2009)
2009 / 1. szám - RECENZIÓ - Khaled A. László: Zehrer, Karl: Mit ruhigem Herzen vertraute er Gott. John Wesleys Leben und Wirken (1703-1791). Lepizig, Evangelische Verlagsantalt, 2003. 224 old.
Recenziók 125 ség: magyar nyelven mindezidáig egyetlen Wesley életrajz jelent meg, 1981-ben Garth Lean anglikán publicista és író művének fordításaként, A tűzböl kikapott üszők. Wesley János élete címmel (Győr, 1981). Ezt megelőzőn az 1910-es, 1920-as évekből csupán cikksorozatok, illetve 1944-ből Wesley kivonatos naplója volt elérhető magyar nyelven a mozgalom alapítójának életéről, Czakó Jenő református lelkész fordításában^ 1991-ben, Wesley halálának 200 éves évfordulójára, csaknem ötven év elteltével ez a kivonatos napló élte meg második kiadását Parókiám az egész világ. Wesley János naplója cím alatt (Pécs, 1991). Különösen sokat jelentene tehát Zehrer munkájának magyar kiadása. A szerző segítségével közvetlen rálátást nyerhetünk a német és angol nyelvű Wesley kutatás aktuális eredményeire. Ráadásul mindezt olvasmányos stílusban, s Zehrertől megszokott módon, számos elsődleges forrás idézetével tehetjük. Fontos erőssége ez egy életrajznak, amelyet Zehrer ki is használ. Az első kilenc fejezet tárgyalásakor az életrajz kronologikus feldolgozásában bőven teret ad Wesley-nek és kortársainak, amit könnyen megtehet: a század a naplóírók fénykora, maga Wesley pedig e csoport egyik „hőse”. Még életében 21 kötetben adta ki naplóját, amely a Wesley-kutatásnak így az egyik legfontosabb kiindulópontja mind a mai napig. (75. p.) Fontos kiemelnünk, hogy Zehrer egyháztörténészként és teológusként egyfelől képes az életrajzi események nagyobb folyamatokba való beillesztésére, másfelől különös érzékenységet mutat a teológiai kérdések iránt. Munkájának érdeme, hogy a kezdetektől külön figyelmet fordít a Wesley lelkiségét, gondolkodását befolyásoló tényezők ismertetésére: az első 25 oldalt kizárólag a családi háttér, illetve a gyermek- és iijúkor bemutatására fordítja. Ezek után több mint 100 oldalon keresztül a „lelkészgyerek” spirituális fejlődését, teológiai gondolkodásának fejlődését kísérhetjük nyomon egészen 35 éves koráig. A Wesley- kutatás egyik nagy kihívása annak értelmezése, hogy a 22 évesen diakónussá, majd három év múlva pappá felszentelt fiatalember — aki 1735-1738 között az amerikai gyarmati területen igyekezett indián missziót folytatni —, 1738 májusában milyen változáson ment keresztül. Egy azonban biztos: a metodista mozgalom az „Aldersgate-élmény” néven elhíresült, és rendszerint sorsfordító eseményként aposztrofált május 24-i napot követő évtizedekben született meg, s vált John Wesley a „modern lelkipásztor” archetípusává. Zehrer inkább az 1738- ig tartó fejlődéstörténetre koncentrál, s az addig tartó események folyamat jellegét hangsúlyozza. (110. p.) A kibontakozó mozgalom életében mindössze az 1740-es évtized nyert részletesebb kifejtést. Ezen a ponton tehát egy sajnálatos törést figyelhetünk meg: amíg életének első felét kilenc, jól rendszerezett fejezetben, több mint 120 oldalon keresztül vizsgálja, addig a mozgalom kiépülésére, életének második felére 3 3 Cikksorozatok: A metodizmus történetéből. Wesley János élete. In: Békeharang, 1912-1913.; Apróságok Wesley életéből. In: Békeharang, 1914-1915.; A metodisták - Kik ők és mit akarnak? In: Békeharang, 1922.
