Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Dóra Zoltán: A Miatyánk szövegének értelmezéséhez

6

Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008)

erősítette a misztikumot. Az anyanyelvi misézésre való áttérés viszont aktívabb résztvevőkké tette a szentmise résztvevőit.

Maleczki József valószínűleg úgy véli, hogy az ő interpretálásában az Úr imája érthetőbb lesz a hívek számára, közelebb áll a „többségi” nyelvhasználathoz.

Először lássuk a Lukács és Máté evangéliuma közötti eltéréseket, amelyekre Jelenits István piarista tanár részletesen rámutat. Többek között a következőket írja: „A két változat között mutatkozó eltéréseket a két evangélium környezetének különbsége teszi érthetővé. Máté zsidóból lett keresztény közösségnek szánta művét, a Miatyánkot is olyanok elé adta, akik régóta ismerik, s főként arra kell ügyelniük, hogy el ne lankadjon a figyelmük, tiszteletük, meg ne kopjanak bennük a Jézustól tanult szavak. Lukács pogányból lett keresztények számára írt, kezdők, esetleg csak érdeklődők számára, s a Miatyánkja azok kezébe való, akik most tanulnak keresztény módon imádkozni.”3 Egy ilyen eltérés mindjárt az ima elején megtalálható. Lukács evangéliumában a megszólítás egyetlen szóból áll: Atyánk! Máté viszont értelmező jelzős szerkezettel fejezi ki a vocativust: ,Atyánk, mennyei!” Jelenits István szerint „Jézus imádságát »hozzáigazították« a zsinagógában ismerős imádságok stílusához.” Az imakezdést is ezzel a „hozzáigazítással” magyarázza a szerző, „ezért az Atya! megszólítás mellé odakerül a mennyei értelmező. Lukács szövege viszont a szókincsében igazodott a hellénista közösségek lehetőségeihez, a számukra nehezen érthető fordulatokat természetesebbekkel cserélve föl. Ezekből az árnyalatbeli alakításokból a mi fordításunk csak kettőt tükröz. A ma helyett a naponta szót, s a megbocsátottunk múlt ideje helyett a megbocsátunk jelen idejét.”4

Mint érdekességet jegyzem meg, hogy egy felújított Károli- fordításban, amely a Bibliatársulat kiadásában év nélkül jelent meg a Máté és Lukács evangéliuma között alig van különbség, a „Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség” záró mondat viszont csak Máténál fordul elő. A római kiadású Újszövetségi Szentírásban Lukács evangéliuma rövidebb, a megszólítás, miként erre Jelenits István is rámutat egyetlen szó: Atyánk!5

És most lássuk a Maleczki József által közreadott változatokat! Baloldalon az általa ismert és kifogásolt szöveg, jobb oldalon az ő átírása olvasható: 3 4 5

3 Jeleníts István: Betű és lélek. Bp., 1978. (továbbiakban: Jeleníts, 1978.) 48-255.

4 Jeleníts, 1978.

5 Jeleníts, 1978. 25., 168.