Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Dóra Zoltán: A Miatyánk szövegének értelmezéséhez
A Miatyánk szövegének értelmezéséhez 7 Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy Szenteltessék meg a te neved, Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod miképp a mennyben azonképp a földön is mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és bocsásd meg a mi vétkeinket miképp mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek és ne vígy minket a kísértésbe de szabadíts meg a gonosztól Amen Mennyei Atyánk Legyen szent a neved Jöjjön létre országod Teljesüljön akaratod A mennyben is, a földön is. Gondoskodj naponként betevő falatunkról És bocsáss meg nekünk vétkeinkért, Mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek, És ne hagyd, hogy kísértsen bennünket a gonosz, hanem szabadíts meg minket tőle, Amen Még mielőtt Maleczki érveire, illetve azok cáfolatára rátérnénk, vizsgáljuk meg a szöveg nyelvi szerkesztését! A Miatyánk egyetlen szövegmondat, 13 tagmondatból áll. Tartalmilag két szerkezeti egység különíthető el. Az első, az 1-6. sort foglalja magában, megszólítással kezdődik (Mi Atyánk). A felszólító módú igék tulajdonképpen kérést fejeznek ki, de ezek a kérések nem az emberre, hanem az Istenre vonatkoznak. A névmás (te) és a birtokos személyjeles névszók (neved, országod, akaratod) a közvetlen kapcsolatra, egyes szám második személyre utalnak. A második egységben, a 7-14. sorban is felszólító módúak az igék, miként az Amen egyetlen szóból álló mondat, kérést fejeznek ki, de az imádkozó a Mennyei Atyától most már magának és embertársainak kér. A névmások többes szám első személynek (nekünk, mi, minket), miként a birtokos személyjeles névszók is (kenyerünket, vétkeinket). Ugyanígy a névmási értelemben használt ellenünk névutó is. Az ima szövegének 1. tagmondata, a megszólítás, tagolatlan mondat. Ehhez kijelölő jelzős mellékmondatként kapcsolódik a 2. tagmondat, amelyet a ki (aki) kijelölő vonatkozó névmási kötőszó vezet be. Ez a második tagmondat közbeékelődés, az 1. és a 3. között foglal helyet, és ugyanúgy, mint a 3. is, az elsővel szervetlen összetételt alkot. Ezután kötőszó nélküli mellérendelő kapcsolatos mondatok következnek, majd egy hasonlító értelmű módhatározói mellékmondat zárja az első egységet. A második szerkezeti egység a mindennapi kenyér kérésével kezdődik. Tulajdonképpen ez az ima középső része. Ezért is ne
