Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - BESZÁMOLÓ - Kluka Borbála: Felekezetek az igazság szolgálatában: Történelem-Teológia-Önazonosság
Beszámoló 61 na a rítusvitát és a vegyes házasságok kérdését. A két felekezet egyesülése ugyan nem ment végbe, de Márton Áron püspök tevékenységének köszönhetően igyekeztek megőrizni a testvéri egyház jelleget. A vizsgált időszak egyik legfontosabb tanulsága, hogy a hitbeli meggyőződés felülírhatta, felülírhatja a nemzetiségi ellentéteket! Negyedik előadóként BUZOGÁNY DEZSÓt a BBTE Református Tanárképző Kar oktatóját hallhattuk. Lendületes előadásában felvázolta a laikus intézményrendszer kialakulását a református egyházban. Megtudtuk, hogy nem könnyű helyzete annak, aki a laikus intézményrendszert kívánja kutatni, mert a 18. századi források még nincsenek kellően feltárva. A magyar református intézmények kialakításakor a svájci modellt próbálták meghonosítani, azonban Magyarországon teljesen más társadalmi viszonyok uralkodtak, mint a kálvinizmus hazájában. Az ingó és ingatlan vagyont a lelkész felügyelte, de voltak olyan személyek, akik segítettek az ügyek intézésében. A laikus intézményrendszer kialakulása a 16-18. században megy végbe. A délelőtti szekció utolsó előadójaként IlOKAY ZOLTÁN, a PPKE Hittudományi Karának prodékánja következett. Előadásának témája nem kötődött szorosan a konferencia tematikájához, de mindenképpen egy új és kevésbé kutatott területre nyertünk bepillantást. Pázmány Péter filozófiai munkásságának forrásaiként felhasználhatta a skolasztikus filozófusok műveit, hivatkozik Nicolaus Lírára, sőt még Cornelius Janzenra is. Seneca és a sztoikus filozófia összefüggésében beszél a reformátusokról és interpretálja az eleve elrendelést. Megtudtuk, hogy Pázmányt érdekelték a természettudományok is és szívesen olvasta Jósé Acquosta, Pigafetta, Erantius és Surius műveit. A délelőtti előadások után a konferencia résztvevőinek bemutatták a közelmúltban felújított Szent Adalbert Központ épületét. A délutáni szekciót MARIUS SUEUR előadása nyitotta meg. A BBTE Görög Katolikus Teológia és Tanárképző Kar tanára a romániai görög katolikus egyház 1948-as felszámolását és annak tragikus következményeit vizsgálta. Az általa elmondottak jól kiegészítették, folytatták Gudea professzor délelőtti prezentációját. Második előadóként LEB IOAN VASILE a BBTE Ortodox Teológiai Kar tanárának előadását halhattuk, aki saját felekezete szemszögéből mutatta be nekünk az egyház és a társadalom kapcsolatait a mai Romániában. Igen informatívnak bizonyult a román ortodox egyház nyugat-európai struktúrájának bemutatása, melyet a nagyszámú román vendégmunkás gondozására alakítottak ki. A következő előadó HOLLÓ LÁSZLÓ, a BBTE Római Katolikus Teológiai Kar tanára volt. Előadásában részletesen elemezte az Erdélyi Római Katolikus Státus történetét és szerepét Erdély egyháztörténetében. Amikor a római katolikus hitet gyakorlók a 17. században nehéz helyzetbe kerültek, és püspökük sem lehetett, nem volt más választásuk, mint az összefogás. A világi és az egyházi tagok közösen irányították az egyházközségeket. A tennivalókat pedig a gyűléseken beszélték meg, amely gyűlés határozatainak en
