Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - DISPUTA - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről
Prohászka Ottokár zsidóellenességéről 143 1893-ban megjelent terjedelmes írását többen méltatták már,28 ez gyakorlatilag az első szótól az utolsóig élesen zsidóellenes cikk, ráadásul meglehetősen indulatos, illetve indulatokra sarkalló stílusban. Ez azonban távolról sem egyedülálló, hanem jellemző álláspont ekkori publicisztikájában. A zsidóellenesség tipikus gondolatmenetét követi, amikor a negatív társadalmi jelenségek okainak megjelölésekor nem törekszik árnyalt megfogalmazásra, hanem mindezt szinte egyedül csak a „zsidó” címkével látja el. Az antiszemitizmus pedig éppen ebben ragadható meg leginkább: Prohászka olvasói, hallgatói „zsidó” alatt akkor is a zsidókat (izraelitákat) értették, ha esetleg ő maga nem így gondolta volna, bár megnyilatkozásainak jelentős száma egyértelműen bizonyítja, hogy ez nem így volt. Kiindulópontnak is egyértelmű megállapításokat választ, mint például politikai mozgalmának célját abban jelöli meg, hogy a rejtélyes „zsidó pénzuralom” nyomán nemzeti vagyonunk a magyarság elnyomatásán szorgoskodó „zsidók” kezébe került (s minden bajunknak ez az oka),* 2 3« hogy a gazdaság mellett a sajtó is „zsidó kézben van” 3° stb. Jellemző címet választó 1901-es cikkének'*1 példázatában például a társadalmat feketékre és fehérekre, vagyis potenciális jókra (keresztény magyarokra) illetve potenciális gonoszakra (zsidókra) osztja. Egy másik írásában az alábbi hasonlatot választotta: „A magyar nép a gyönge, de ízletes pontyocska, a zsidóság a csuka. A magyar nép értelmi ereje, értelmessége, faji ellentállása kisebb, bármit zengjenek is róla, kisebb, mint a szemita népeké.”32 írásában a zsidó a negatív társadalmi jelenségek szinonimája, még olyan egymással nehezen összeegyeztethető jelenségek esetében is, mint az alkoholizmus gerjesztése és a liberalizmus. A liberalizmust illetve a kormányzó Szabadelvű Pártot egyértelműen a zsidóság obskúrus befolyása alatt álló tényezőknek minősítette.33 Ezekben a cikkeiben egyébként a zsidó diákokkal szemben fellépő egyetemi „kereszt-mozgalmat” is pártolta, ami nemcsak az antiszemita ideológiával való egyetértés, hanem annak gyakorlati megvalósulásával is azonosuló álláspont. Ha a 19. század végén elterjedt bármelyik, vitathatatlanul antiszemita érvelést vesszük figyelembe, években megjelennek antiszemita panelek az írásaiban. Vö. pl. Esztergomtól Münsterig. (1885) In: Utak és állomások. Útirajzok és naplók. Sajtó alá rend.: Schütz Antal. Bp., 1929. (Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái, XVI.) 90. p. 28 A zsidó recepció a morális szempontból. (1893) In: Iránytű. Sajtó alá rend.: Schütz Antal. Bp., 1929. (Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái, XXII.) 1-14. p. 29 Keresztény szocialista akció (1894) In: Korunk lelke. Sajtó alá rend.: Schütz Antal. Bp., 1929. (Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái, X.) 69. p. 3° Gépek és szabad verseny (1896) In: Uo. 101. p. 31 Miért gazdag a zsidó s koldus a magyar? (1901) In: Az igazság napszámában. Sajtó alá rend.: SchüTzAntal. Bp., 1929. (Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái, XXI.) 166. p. 32 Mázsálás. (1901) In: Uo. 183. p. 33 Néppárti képviselők Esztergom megyében. (1901) In: Uo. 210. p.
