Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - DISPUTA - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről
Prohászka Ottokár zsidóellenességéről 131 diákját és püspökutódját elhurcolták a nyilasok21) - de ez Prohászka személyére nézve csak közvetett információkat hordoz. A püspök kárhoztatói leginkább az általánosítást vetik szemére. Le kell azonban szögeznünk: a korban a „zsidókérdés” kapcsán gyakorlatilag minden szerző általánosítva fogalmaz Jászi Oszkártól Tábor Bélán át Szabó Dezsőig. És sok kortársával ellentétben Prohászka képes volt distinkciókat is tenni. Kulcskérdés, hogy Prohászka életében előrelátható, megjósolható volt-e mindaz a rettenet, ami később történt. A válasz egyértelmű nem: egyetlen olyan látnoka sem volt az országnak, aki megsejtette volna a jövőt. Fontos mérlegelni, hogy a húszas évek - vagy akár a korábbi idők - magyarországi zsidóellenességének logikus következménye-e hazánkban a népirtás. A válasz messze nem egyértelmű: az csak német fegyverek nyomása mellett, - de kétségtelenül a magyar karhatalom asszisztálásával - a társadalom nagy részének apátiája mellett zajlott. Már a numerus clausus és a későbbi zsidótörvények összefüggése is olyan téma, melyben feltűnően nincs szakmai konszenzus. (Ezért részben elhibázottnak tartom, részben a korábban említett címkézési- beskatulyázási törekvésnek a 2006. évi emelt szintű történelem érettségin Prohászka egy, egyébiránt visszafogott idézetének forráselemzésre való kiadását.) A kérdésben Gergely Jenő nézetét osztom, aki több ízben síkra szállt a mellett, hogy az 1920-as jogszabályt nem lehet a későbbi törvények közvetlen előzményének tekinteni, nem faji alapú, hanem társadalmi kérdésre keresi a megoldást. Ráadásul a magyar numerus clausus mintájának tekinthető 1882-es - állami szintre 1887-ben emelkedő - orosz jogszabály 29 évig volt érvényben, és nem vezetett náci típusú megoldásokhoz — mint arra Orvos Levente felhívja a figyelmet. A hagyományos történetírás is csak 1938-tól kezdődően számozza a zsidótörvényeket.22 23 Megkerülhetetlen lenne annak a vizsgálata, hogy Prohászka menynyiben generálja a zsidóellenességet, illetve mennyiben foglalja csak össze, szintetizálja azt a forrongást, mely a társadalomban elvitathatat- lanul jelen volt.2» A Jászi-ankétra utalva tévesnek érzem azt a nézetet, 21 Forrásairól ld.: Inter Arma, 1944-1945. Fegyverek közt. Válogatás a második világháború egyházmegyei forrásaiból. Szerk.: Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2004. (Források a Székesfehérvári egyházmegye történetébó'l II.); Mózessy Gergely: Noteszlapok Shvoy Lajos fogságából. In: Soproni Szemle, 2006.1. sz. 24-34. P22 Gergely Jenő legteljesebben nézeteit 2004. április 2-i, budapesti eló'adásán fejtette ki, mely e formában máig publikálatlan. Az orosz jogszabályokról ismertetést ad - Szolzsenyicin, Alexander: Együtt, I-II. H.n., 2004-2005. nyomán - Orvos Levente idézett írása. Az ellenvéleményhez ld. Monori Áron idézett cikkét, ill.: Kovács M. Mária: A numerus clausus és a zsidótörvények összefüggéseiről. In: A holokauszt Magyarországon európai perspektívában. Szerk.: Molnár Judit. Bp., 2005. 23 Ezt különösképpen a magyar közállapotok magyarázására csak külföldön,
