Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 4. szám - DISPUTA - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről

Prohászka Ottokár zsidóellenességéró'l

129

cán; hogy konferenciabeszédeinek az Egyetemi templomban a pesti főrabbi is rendszeres hallgatója volt;1? hogy a legnagyobb tisztelettel szólt a hitét élő zsidóságról; hogy saját bevallása szerint is örömmel barátkozott fehérvári zsidókkal (orvosokkal, ügyvédekkel); hogy lelki gyermekei közt nem egy kikeresztelkedett zsidó volt.

Noha Prohászkától kritikusai gyakran idéznek, zsidóellenes beállítottságának okait többnyire nem vizsgálják. A dolog nem meglepő: a hazai antiszemitizmus-kutatás sajátossága, hogy a történtek dokumentálására tett hatalmas és tiszteletreméltó erőfeszítések mellett az okok vizsgálata elsikkadni látszik — legalább is a nagyközönség számára felmutatott eredményekben.17 18 Márpedig Bibó István értelmezése szerint „nem mindenki antiszemita, aki [...] bírálja a zsidókat.”1«

A dolog azért is fontos lenne, mert Prohászka érvelése, a szövegek tónusa eltérő- az egyházpolitikai küzdelmek idején — amikor az egész magyar közélet hihetetlen mértékben durvult el;- a gazdasági nemzetvédelem terén - aminek legfőbb oka, a zsidóság felülreprezentáltsága kulcspozíciókban statisztikai tény;

— erkölcsvédelmi ügyekben - amely mögött a hasonló kulturális felülreprezentáltság húzódik meg, és ahol a gyakorló lelkipásztor tapasztalataival nehéz vitába szállni;

— és a Tanácsköztársaság után - melynek felső- és középvezetői közt nagy számban voltak zsidók, és aminek bukása után egyébként a bosszútól óvott Fehérvár püspöke.

Mindez önmagában nem menti az általánosítás hibáját - de magyarázza egy egész társadalom és kor zsidóellenességét. És mindjárt más kontextusba helyezi a mai jogfelfogásunk szerint igazságtalan, Prohászka által támogatott numerus clausust, amely az egyetemek háború utáni túlzsúfoltsága által felvetett problémák megoldásán túl a zsidósággal szemben felgyülemlett feszültséget is levezette egy időre. (S nem fegyverrel, mint ugyanekkor Bécsben.20)

Az okok vizsgálata felveti azt a komoly kérdést is, hogy vajon valóban mai értelemben vett antiszemitizmus-e Prohászka eltagadhatatlan, de korántsem abszolutizálható zsidóellenessége. (Még fontosabb kérdés, hogy használói mit is értenek pontosan az antiszemitizmus alatt — hiszen a fogalom leegyszerűsít, összemossa az egymástól messze eső tónusokat, a közgondolkodás pedig — érthetően — elsődlegesen a szélsőséges fajelméletekre asszociál a szóról.) A zsidóság — különösen a

17 Horváth Kálmán: Ottokár püspök a szívekben. (Kézirat.) SzfPL. Prohászka-gyűjtemény. Szemelvényeket közöl belőle: Horváth Kálmán: Prohászka a szívekben. Szerk.: Bari.ay. Ö. Szabolcs. Székesfehérvár, 2005.

18 Ld.: SzőNYi Szilárd idézett írását. Ezért Barlay és Orvos csak egy alapos korrajz felvázolása után teszi mérlegre Prohászka zsidókérdésben képviselt álláspontját.

19 Újabban idézi: Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár élete és műve (1858- 1927). Bp., 2007. 245-246. p.

20 Utóbbira lásd Prohászka nemzetgyűlési beszédét. Barlay-Kiss, 2006.