Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom az 1940-es évek végén Magyarországon. Az ún. Csorba-féle egység (1949-1950)
122 Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008) bizottság.28 29 * * Az egyesült pünkösdi közösség felekezetközi kapcsolata gyengének bizonyult. Ezt bizonyítja, hogy az Evangélium Pünkösdi Gyülekezet az egyesített pünkösdi felekezetbó'l való kiválása után gyorsan az MSZSZ tagja lett, Tomi József képviseletével. Az Evangéliumi Keresztyének azonban nem tudták megszerezni a kívánt tagságot. Az új egyesült pünkösdi vallásközösség ezért felekezetközi kapcsolatának bővítésére törekedett. így például a Budapest, VIII. Rock Szilárd utca 31. szám alatti imaterem avatására (1950. november 20. - december 2.) meghívtak több másfelekezetű lelkészt is prédikálni. 29 Az új vallási közösség azonban súlyos belső gondokkal is küzdött, amit jól tükröz az 1950 októberében kiadott, az egység gondolatával foglalkozó, újabb körlevelük. Eszerint a „részletkérdésekben” lehetnek viták, mert a közös pontok kihangsúlyozására kérték a híveket, mint a Szentháromság, megváltás-újjászületés, a bűntől és a törvénytől való szabadság, a Szentlélek mindenkori kiáradásának lehetősége, az örök üdvben és kárhozatban való hit. A belső teológiai problémát az jelentette, hogy egyes gyülekezeti tagok sajátos teológiai nézetüket a környezetükre kívánták erőltetni. Az új közösség vezetése ezért a bomlasztó elemektől való óvakodásra, az egymáshoz való közeledésre és Krisztus- központúságra hívta fel a hívei figyelmét.!0 A lelkészek anyagi ellátása is nehézségekbe ütközött. Sok pünkösdi úgy vélte, hogy a prédikátornak önmagát kell eltartania. A felekezet vezetősége szerint azonban a munkát jutalmaznia kell. Az újszövetségi hívőnek nem csupán a tizedét, hanem önmagát és mindenét kell adnia.31 A gyorsan létrehozott egységet gyengítette, hogy egyes gyülekezetek gyanakodva fogadták a gyorsan létrejövő egységet. A tárgyalások és a választások során bár igyekeztek minden befolyásos pünkösdi vezetőt megfelelő tisztségbe juttatni, mégis megmaradtak a személyes ellentétek és a személyes ambíciók. Ennek jeleként fogható fel, hogy 1950. május 8-án Ladó József lemondott az ügyvezető-társelnöki tisztségéről. Június 11-én pedig Tomi József vezetésével az Evangéliumi Pünkösdi Egyház kivált a felekezetbó'l. Az őskeresztyének egy darabig az egyesült felekezeten belül maradtak, de július 12-én Sárkány Zoltán az elnöki, Sárkány Mihály szeptember 4-én a főgondnoki, október 10-én Sárkány Lajos pedig a jegyzői tisztségétől vált meg. Végül 1951. január 2-án ma28 Tóth-Makovei-Kovács-Pataky, 1998. 158-160. p. - MSZSZ jegyzőkönyve (Budapest, 1950. augusztus 11.) 29 A meghívottak között volt Kiss Ferenc (Keresztyén Testvérgyülekezet), Szabó László (Baptista Egyház), Szécsey János (Metodista Egyház), Cseri Kálmán (Baptista Egyház), Ungár Aladár (Keresztyén Testvérgyülekezet). EPK. Siroky István meghívója az Evangéliumi Keresztyén gyülekezet imaterem-avatására (Budapest, 1950. november 14.) 3° EPK. Evangéliumi Keresztyén Felekezet vezetőségének körlevele (Budapest, 1950. október 14.) 31 EPK. Evangéliumi Keresztyén Felekezet vezetőségének körlevele (Budapest, 1950. december 16.)
