Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom az 1940-es évek végén Magyarországon. Az ún. Csorba-féle egység (1949-1950)
A pünkösdi mozgalom az 1940-es évek végén 121 gában hordozta a szakadás csiráját. Az új közösség vezetését 20 tagú nagytanács végezte. A megoldandó konfliktusok súlyát jelzi, hogy a testület a megválasztása után mindjárt 19 fó're olvadt, mert az egyik tagja - Városi József - nem fogadta el a felkínált pozíciót.22 * * * A sokféle felekezeti háttérből érkező gyülekezetek, lelkészek egységes működésének kialakítása több időt igényelt. így 1950. január 10-én összeült az Evangéliumi Keresztyének Tanácsa a legfontosabb teendők megállapítása érdekében. Sárkány Zoltán lelki célt szolgáló hitmélyítő konferenciákat, illetve a prédikátorok részére tanfolyamokat tartott. Sárkány Győző, valamint Ladó József országos körutakat tett, amelynek eredményeként számos gyülekezet és szórvány csatlakozott az egyesült közösséghez. Regionális szintű megbeszéléseket is szerveztek. A budapesti gyülekezetek képviselői 1950. január 17-én tartották megbeszélésüket Csorba Lajos jelenlétében. Itt javaslatként hangzott el, hogy hetenkénti egy-két közös istentiszteletet tartsanak, ahol a budapesti gyülekezetek lelkészei felváltva hirdetik az igét. Közös énekkar szervezése is megkezdődött.^ Áprilisra létrehozták a körzeteket.2! 1950. augusztus 29-én Kispesten megbeszélést tartottak a gyülekezetvezetők és a körzeti elöljárók részére.26 27 Néhány hónappal később, 1951. január 15. és 20. között bibliatanfolyamot rendeztek a számukra.26 A Magyar Dolgozók Pártja által gerjesztett egyházellenes légkör 1950 nyarára a szabadegyházi közösségeket is elérte. Az újonnan létrehozott felekezet vezetőségének ezzel is szembe kellett néznie. A hívek félelemérzetét csökkentették azáltal, hogy azt állították, hogy a kommunisták által említett harc nem a hit, a vallásos érzelem és meggyőződés ellen irányul, hanem a „vallásból politikát csináló” egyházi személyek ellen szól. A fenti személyek tevékenységét — a többi felekezet vezetőihez hasonlóan - ők is elítélték. Felszólították a gyülekezeti és körzeti vezetőket a fenti személyek elleni intézkedésre a helyi közösségeken belül. Fontosnak tartották még — a korszellemnek megfelelően — felhívni a figyelmet a becsületes munkavégzésre, illetve az esetleges törvényellenes tettek elkövetőitől pedig elhatárolták magukat.2? Az átmenetileg egységes pünkösdi mozgalom 1950 elején kérte, hogy az ötös albizottsági képviselet helyett az új felekezet egyenjogú tagja lehessen az MSZSZ-nek. Az MSZSZ 1950. április 11-ei válaszában a tagság feltételeként a néhány évtizedes hitelvi hűséget, a prozelita tevékenység megszüntetését jelölte meg. Úgy vélték, hogy az egységes szervezetnek még ki kell állnia az idők próbáját. így maradt az ötös al22 Tóth-Makovei-Kovács-Pataky, 1998.142. p. 23 Tóth-Makovei-Kovács-Pataky, 1998.146. p. 2! EPK. Evangéliumi Keresztyének Elnöki Tanácsának körlevele (Budapest, 1950. április 14.). 2s EPK. Evangéliumi Keresztyének körlevele (Budapest, 1950. augusztus 2.) 26 EPK. Evangéliumi Keresztyén Felekezet vezetó'ségének körlevele (Budapest, 1950. december 16.) 27 EPK. Evangéliumi Keresztyének országos vezetó'ségének körlevele (Budapest, 1950. június 16.)
