Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: A pünkösdi mozgalom az 1940-es évek végén Magyarországon. Az ún. Csorba-féle egység (1949-1950)
120 Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008) Az Evangéliumi Pünkösdi Egyház részéró'l is érdeklődés kísérte az egyesülésről folyó tárgyalásokat. A közösség egyik vezetője - Bernhardt Gyula - Sirokyval folytatott magánbeszélgetésen az egység híveként mutatkozott a felekezetével együtt. Elfogadta az önállóság és a saját nevük feladását, valamint az evangéliumi keresztyének közös nevet. A november 22-i megbeszélésre más irányú elfoglaltsága miatt nem jöhetett el. A másik két fél ezért megegyezett, hogy megállapodás esetén az ideiglenes vezetőség negyedik tagja ő lesz, míg az ötödik Sárkány Zoltán. A többi rokon felekezettel külön megbeszélések folytatását tervezték. A megállapodást az Evangéliumi Pünkösdi Egyház részéről Bernhardt Gyula és Kovács János írta alá, de végleges szentesítésére csak egy széles körű vezetőségi megbeszélés után vállalkoztak.19 Az alakuló közgyűlés 1949. december 20-án történt Kispesten. Az eseményre nem csupán az őskeresztyének és az evangéliumi keresztyének képviselőit várták. Rajtuk kívül megjelentek az evangéliumi pünkösdi, az apostoli keresztyén, az apostoli békeszövetség és a Földi-féle hajdúsámsoni különállói gyülekezet vezetői, megbízottai. Az összejövetelen a két alapító szervezet részéről egyenlő arányban vettek részt a küldöttek. Az előadók a kölcsönös megbocsátásról, őszinte egységkeresésről szóltak. A részt vevők nyilvános szavazással elfogadták hitelvül a szovjet evangéliumi keresztyének korábban említett hitvallását. A délutáni összejövetelen szólalt fel az egység „fő ajánlójaként” Csorba Lajos író, akinek szerepe tisztázatlan az egyesülési folyamatban. Egyesek „kommunista ügynököt” láttak benne, akinek segítségével az állam a pünkösdi mozgalom egyesítését szerette volna elérni. Tevékenysége az MSZSZ-t is zavarta, mert „megbízatás nélkül, illetékes helyen illetéktelenül közbenjárt” szabadegyházi ügyekben. A minisztériumi tisztviselők munkájára is terhet jelenthetett a hozzá nem értő aktivitása, ezért az MSZSZ 1951 elején megkérte Csorba Lajost, hogy mellőzze a szabad- egyházi közösségek ügyeibe való beavatkozást.20 A közgyűlésen megválasztották az egyesült egyház új tisztviselőit. Elnöknek végül Sárkány Zoltánt, társelnököknek pedig Ladó Józsefet és Sárkány Győzőt, alelnököknek Tomi Józsefet, Bernhardt Gyulát és Fábián Józsefet iktatták be. Siroky István a főtitkári tisztséget kapta. További funkciók elvégzésére 12 személyt bíztak meg.21 A személyes ellentéteket, ambíciókat tehát vezetői tisztségek „kiosztásával” próbálták meg feloldani, ezért láthatjuk azt, hogy a mindössze néhány ezer fős felekezet egy elnökkel, két társelnökkel, három alelnökkel és 12 további tisztségviselővel rendelkezett. Az őskeresztyének az elnökök körében túlreprezentáltak voltak, míg az evangéliumi pünkösdiek képviselői csupán az alelnökök között voltak megtalálhatók. Utóbbiak között találhatjuk az egyszemélyi irányításhoz szokott Tomi Józsefet is. Ez ma19 EPK. Siroky István - Sárkány Zoltán - Sárkány Mihály - Ladó József körlevele (Miskolc, 1949. december 1.); EPK. Őskeresztyén és Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek megállapodása (Budapest, 1949. november 22.) 20 MSZSZ jegyzó'könyve (Budapest, 1951. január 26.) 21 Tóth-Makovei-Kovács-Pataky, 1998.137-138. p.
