Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A karmeliták miskolci rendházának és templomának meghiúsult építkezése
A karmeliták miskolci rendházának és templomának meghiúsultic>9 színvonalas műsoros délutánját április 4-én, vasárnap délután 6 órai kezdettel a miskolci Ipartestedet nagytermében, mely iránt városszerte máris nagy érdekló'dés nyilvánult meg. Jegyek kaphatók a Kármelita Zárdában és Királyfalvi A. könyvkereskedésében. Egy jegy ára 3 forint. Helyfoglalás érkezés sorrendjében.”45 A sajtó híradása már egy új időszak előszelének hangulatát idézi. Az év nyarára lezajlott az a politikai fordulat, amelyet az év végétől az egyházak elleni támadások, s ennek részeként a koncepciós perek követtek. 1949-ben pedig felfüggesztették a szerzetesrendek és az egyesületek jelentős részének működését. Ugyanebben az évben elkészült a város új rendezési terve, majd a Weiner-féle tervet 1952-ben új általános városrendezési terv követte, amely már egy 350.000 fő lélekszámú Miskolcban gondolkodott.46 A templom- és rendházépítés feledésbe merült, s elkezdődött a Győri kapu északi oldalának beépítése új lakóépület-együttesekkel. 1951-1952 között a Miklós és Örs utcák között, majd 1953-1954 között a Gyula és Ságvári utca keleti része épült be a szocialista realizmus stílusában.47 A rendház és templom Az építészeti hagyatékban a karmelita templomnak és rendháznak számos terve megtalálható, ám ezek között nincs helyszínrajz. Iglói Gyula kutatásaiból kiderült, hogy az épületegyüttes tervezett helyszínén már kerítéssel körülvett munkagödör is volt. 48 Amint a tervpályázat bemutatott tervein látható a templomnak egy tornya lett volna és a templomot a rendházzal összeépítve képzelte el az építész. (Ld. 1-2. kép.) A rendház kelet-nyugati irányban mintegy 52 méter hosszú, 13 méter széles, alápincézett, egyemeletes, magastetős épület lett volna. A csatlakozó templom erre merőlegesen helyezkedett el. A Győri kapu felé tervezett főbejárat mellé elképzelt torony 33 méter magasságára 5 méteres keresztet szántak elhelyezni. Ezen a részen két kápolnának biztosított a tervező helyet, egyet Szent Antal, a másikat a Szent Sír tiszteletére. A főhajó 14 méter szélességét növelték az oldalhajók. A három templomhajó 28 méternyi hosszát egy 9x9 méteres szentély zárta le. A templom belső magassága 15 méter lett volna. (Ld. 3-4. kép.) Az altemplomot Menner temetkezési célra tervezte. A szerzetesek, a felnőttek, gyermekek és az exhumáltak részére összesen 408 temetkezési hely volt biztosítva. Az altemplom alaprajzilag a templomhajók alatti területen volt, bejáratát a főbejárathoz közeli térből tervezte. A hagyatékban lévő tusrajzok egyike a templom belső távlati képe nemcsak Menner építészeti, hanem képzőművészeti tehetségéről is tanúskodik. 45 * 47 48 45 Miskolci Hírlap, 1948. március 28. 46 Dobrossy, 1997. 269. p. 47 Dobrossy, 1997.269. p. 48 Iglói Gyula: Rendház helyett bérház. In: Déli Hírlap, 1994. december 31. 12. p.
