Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Marozsán Zsolt: A karmeliták miskolci rendházának és templomának meghiúsult építkezése

no

Egyháztörténeti Szemle IX/4 (2008)

A hely végleges felhasználásaként a szerzetesrendek feloszlatása után a templom helyett a Győri kapu első bérházai épültek. Az építkezéseken a legtöbb helyen érződött az áttervezések vagy a tömbsűrűsíté- sek hatása.49 50 51 52 Az adott kor stílustörekvései, úgymint az egyszerű formák, kevésbé díszített homlokzatok használata rányomták bélyegüket az ott felépült bérházak egészére. De a sors fintora avagy furcsasága, hogy a lakótelepek építése során, a források mindvégig „karmelita telek”-nek nevezik az beépítendő területet^0 És az így felálló lakótelepi rendszer mintegy varratát képezi a létrejövő Miskolcnak, hiszen az már korábban fennálló közigazgatási egységek határain alakult ki.s1

Egy !950. szeptember 7-i minisztertanácsi törvényerejű rendelet a Magyar Sarutlan Karmelita Rendtől is megvonta a működési engedélyt^2 a rendtagoknak el kellett hagyni a rendházakat. 1988. augusztus 28-án visszakapták elsőként a budapesti rendházukat, majd a keszthelyi, attyapusztai, kunszentmártoni és győri intézményeiket. A pécsi nővérkolostor a püspökség tulajdona volt, így nem került államosításra, ugyanígy kimaradt a miskolci rendház is az államosításból.

Ha a tervezett miskolci beruházás nem is valósulhatott meg, a karmeliták városbeli jelenléte az 1942-ben kapott területen ma is tapasztalható. A Győri kapu környéke sem marad egyházi épület nélkül, a miskolc-felsővárosi református gyülekezet temploma fogja - majdani elkészülte után - szolgálni az ott élők lelki életét.

49 Horváth Béla: A lakásépítés Miskolcon. In: Borsodi Műszaki Élet, 1957. 3- 4. sz. 2-13. p., 4. p.

50 Uo. 3. p.

51 Horváth Béla: A miskolci városkép változása. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XI. Miskolc, 1972.189-218. p., 193. p.

52 Puskely, 1995. 502. p.