Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Albert András: Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus
Gróf Bethlen Miklós, a protestáns politikus 39 nek előnyeit. Mindaz, a mit a Diploma Ceopoldinum garantált Erdély státuszára nézve, megváltozott az eltelt tizenkét év alatt. Rabutin és a hozzá hasonlók a bécsi udvarban lábbal tiportak minden alkotmányos keretet. Erdély alkotmánya romokban hevert. Az ifjú Apafi Mihály fejedelem fogoly volt Bécsben. Az Erdélyi Guberniumot minden hatalom és jog gyakorlásától megfosztották. Rabutin generálissal a guberniumnak lehetetlen volt őszintén együttműködnie, mert nem helyeselhették balfogásait és erőszakoskodásait. Egységes álláspont kifejtésére sem kerülhetett sor, mert a guberniumi tagok között is akadt olyan, aki titokban értesítette Rabutin osztrák generálist minden megbeszélésről. A fejedelemség három politikai nemzete — a magyar, a székely és a szász natio — polgárháborús állapotok között volt. Az országot pedig portyázó hadak dúlták és fosztogatták. A Gubernium tagjai megosztottak voltak minden kérdésben, a fondorkodás, irigykedés és gyűlölködés a politikai élet részeivé váltak. A szultánt a karlócai béke (1699) kötelezte a béke fenntartására. A császár hadait lekötötte a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) kitörése. A teljesen kilátástalan erdélyi helyzetben a puszta élet megoltalmazására maradt csak valami kevés esély. Ebben a végső elkeseredésben 1704-ben írta meg Bethlen Miklós kancellár a Columba Noe latin nyelvű munkáját, amit álnév alatt, I. Lipót császárnak ajánlva Hágában akart kinyomtatni. Bethlen a mű megírásának okairól értesíti az olvasót és mindazokat, akiknek e művet szánta: „Az haza és proxime [közelebbről] Enyed romlása, kit bizony, mint egy gyermeket, úgy megsirattam, indíta a Noé galambja írására. Isten előtt állok, s írom, jómra-e, gonoszomra-e? Isten titkában vagyon. Csak nem nyugodhattam sem nappal sem éjjel, míg el nem készítem. Én Istenem szánj meg s minthogy Te mindent tudsz, te szabd én reám, mert én azzal nem merek dicsekedni, hanem te szabd én reám ingyen való kegyelmedből.”37 A Columba Noe álnéven megjelentetett röpirat, Bethlen Miklós erdélyi kancellár politikai koncepciója Erdélynek a Habsburg-birodalmon belüli státuszát illetően. A rövid történelmi bevezetőben a mohácsi vész (1526) utáni időket mutatja be egészen a karlócai békéig bezáróan (1699). A röpirat programot tartalmaz, amely mintegy 18 pontban taglalja a kancellár elképzelését (koncepcióját). Bethlen elképzelése szerint „Választassák ő felsége által erdélyi fejedelemnek és Magyarország részeinek, melyet tudniillik régenten a felséges ausztriai ház Bocskainak és Bethlen Gábornak engedett volt, egy ifjú és ilyen szerencsére méltó nagy német házból született, reformata valláson lévő fejedelem, aki vegye magának feleségül egyiket a felséges erczherczeg kisasszonyok közül és az említett országot vagy herczegséget vegye jegyruhául az erczherczeg kisasszonnyal együtt és tartsa a fiúágon örökösévé.”38 A választott erdélyi fejedelem bizonyos 37 Bethlen-önéletirás. II. 368. p. 38 GYÁRFÁS, 1924. 195. p.
