Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Busku Anita Andrea: Lonovics József csanádi püspök a szerzetesrendekről az 1839-1840. évi országgyűlésen

Lenovics József Csanádi püspök a szerzetesrendekről

59

határozatra, amely hátrányosan befolyásolta az ifjak katonaideje (további három év) és tanulmánya közötti semleges kapcsolatot. Nem hagy afelől kétséget, hogy alapos tudással rendelkezik a jezsuiták történelmével kapcsolatban, azonban a karok és rendek elhatározását követve ő sem szaporítja túlzottan a szót. Arra azonban utal, hogy mindössze a nem megfelelő alkalom készteti ezen elhatározására, máskor bővebben is nyilatkozhat. A szokásosnál részletezőbb ellenben, sokat idéz, műveltségét csillogtatja (Verulami Baco,11 Lalande12 * műveit citálja a jezsuita finomságot és műveltséget alátámasztandó). Egészen meglepő, hogy Bacontól választ idézetet, mert bár a szöveg megfelel a célnak, a szerző jelleme azonban a szigorú katolikus értékek köntöse alól meglehetősen kikandikál.^

Más képet fest a jezsuitákról az utána felszólaló gróf An- drássy Károly:1« „az emberi szerszámot nem lehet úgy használni,

11 Verulami Baco, vagyis Francis Bacon (1561-1626): Verulam grófja, innen a ma már szokatlanabb névváltozat. Fő műve a Magna Instauratio Scientarum (A tudományok nagy helyreállítása), 2 része: Novum organum. 1620, Nova Atlantis, 1625. Régebben az említett írásairól, újabban inkább esszéiről ismeretes. „Az angol empirista kutatási irány és az induktív módszer atyja; apostola, Descartes a deduktív módszer egyetlen üdvözítő voltának hirdetője.” SlMONYl KÁROLY: Az én módszerem jobb, mint a szokásos (Descartes, Pascal) In: Természet Világa, 1995.12. sz.

[Online:http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/tortenet/

fiztort/simonyi/pascal.html]

12 Joseph Jerőme Lafran^ais de Lalande (1732-1807): „Első nevelését egy jezsuita iskolában nyerte”, talán ezért érdeklődött különösen a rend iránt. Ő fedezte fel a Neptunuszt, ám azt hitte, hogy egy új csillagra bukkant, s csak később derült ki tévedése. Saját korának híres asztronómusa volt. Csillagtérképet készített, amelyben 47.400 csillag helyzetét írta le, az egyik az említett Neptunusz. A párizsi csillagvizsgáló igazgatójaként is nagy nevet szerzett. Pallas Nagy Lexikona. Bp., 1897. [Magyar Elektronikus Könyvtár: www.mek.oszk.hu - 2008. március]

'3 Vö. „Verulami Baco, az újkori realistica philosophia megalapítója, ki Schopenhauer előadása szerint háládatlan, uralomvágyó, gonosz és alávaló volt [...] önmagát polgári perekben megvesztegettetni engedte.” Megítélésének ellentmondásait jelzi, hogy Pope - miként Lonovics is pozitívan értékeli - ellenben az emberek legbölcsebbike, legragyogóbbja és legalábbvalójának nevezi. Nemes Imre: A jellem eszméje. Harmadik közlemény. In: Magyar Philosophiai Szemle, 1883 5. sz. , 338-348. p., 343. p. [Online: Elektronikus Periodika Archívum: epa.oszk.hu - 2008. március]

‘4 Andrássy Károly (1792-1845): az 1839-40. évi országgyűlésen mint ellenzéki országgyűlési követ szerepelt. Kossuth eszméit pártfogolta, Széchenyivel való vitájában is az újságíró mellett foglalt állást. Libe-