Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Busku Anita Andrea: Lonovics József csanádi püspök a szerzetesrendekről az 1839-1840. évi országgyűlésen

58

Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008)

Gergely (1831-1846) pápának meg kellett küzdenie a nacionalizmus és a szekularizáció egyre több országban hódító áramlataival.

Az 1839-40. évi országgyűlés során két alkalommal - legalábbis ezek adatolhatóak - tartott Lonovics beszédet a szerzetesrendekhez kapcsolódóan. A főrendi napló* 8 9 mindkettőt megörökíti, kéziratban azonban csupán a későbbi maradt fenn. Először március 28-án szólalt fel a püspök, a 118. ülés során.9 Rögtön a szöveg elején némi meglepődés hallatszik ki hangjából, mikor azt írja, „hinni alig lehetett”, hogy a téma a folyó diéta során tárgyalásra kerül. Nyilván nem véletlenül híresült el a vonatkozó diéta a kompromisszumok országgyűléseként. Joggal gondolhatta azt a püspök, hogy idő szűkében más, fontosabb kérdés megválaszolására kénytelen fordítani erejét a két tábla. Maga a sérelmek megvitatása is hosszasan húzódott, nem is beszélve a vallási, úrbéri stb. tárgyakról. Hogy mégis így történt, mutatja, milyen éles indulatokat váltott ki az ügy, ami indokolta a mihamarabbi eljárás szükségességét. Megtudjuk, mi volt a rendektől érkező üzenet tartalma: ezentúl szerzetesrend csak a törvényhozás beleegyezésével engedtessen be az országba, illetve a Partium területére. Lonovics, „talán a diéta legnépszerűbb egyházi szónoka”10 a külföldi reakciókat részletezi, mi szerint eme túlzott aggodalom egyenesen anakronisztikus, hiszen „ma már” minden nemzet felülemelkedett e labilis érzületen. Az elfogultság kiűzését pártolja a szívekből - ami szerinte már az említett törököknél, angoloknál, franciáknál vagy akár az amerikaiaknál - megtörtént. Érzékelteti, hogy könnyen sorolhatná még a pozitív példával elöljáró nemzeteket, azonban feleslegesnek tartván inkább az egyetlen negatív esetet említi meg: „egy szomszéd protestáns Kormányt”. A magyarokat kedvező színben tünteti fel, hiszen nálunk lehetséges a szabad iskolaválasztás („a külföldi academiák látogatását minden vallásu ifjakra nézve szabadnak lenni kívánjuk”), ami éles kontrasztot képez az Európa fekete bárányaként bemutatott, intoleráns Poroszországgal szemben - mert hisz arról volt szó. Kitért egy 1839-ben hozott poroszországi

z Érdekes az a megállapítás, hogy az idő 1848 felé való haladásával, a jezsuita szó mindinkább negatív konnotációval rendelkezik. Ld. Fazekas, 1999.

8 Magyar országgyűlésen a’ Méltóságos fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől május 12-ig tartatott országos ülések naplója. Pozsonyban, é.n. [1840]. (továbbiakban: Főrendi napló, 1840.)

9 Főrendi napló, 1840. 270. p.

10 Fazekas, 1999.