Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)

2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Kárbin Ákos: Egyházpolitikai küzdelmek Egerben, 1890-1895

54 Egyháztörténeti Szemle IX/3 (2008) és egyéb tevékenységét rosszalja. Tulajdonképpen Mihályi kife­jezi a nem tetszését. Ami az egyházpolitikai törvényeket illeti, elvitatja jótékony hatását és azt írja „ritka törvénycikk vetett még oly sötét árnyékot mint a polgári házasság törvénye”.3° Sérelmezi az anyakönyvezetők nehéz helyzetét és kemény munkájukért részvétet fejezett ki. A levél írója szerint az anyakönyvezetői rendszer hibás és nem működik, túl sok a munkájuk nem bírnak hatékonyan dolgozni. Sérelmezi, hogy a politikusok nem inter­pelláltak eleget az egyházpolitikai törvények ellen. Polgári házasság Az Egri Híradó 83. számában (1895. október 15.) beszámol az első polgári házasságkötésről Egerben. Ez a dolog nagy vissz­hangot keltett, mivel ezt megelőzően ilyesmi nem történet Eger városában. Az ifjú pár neve is fennmaradt, Ruttkay Sándor és Magyari Verőn voltak azok, akik először éltek ezzel az állam által kínált lehetőséggel. Kíváncsi tömeg kísérte a fiatalokat Dusárdy városi főjegyző és anyakönyvezető helyettes elé. A főjegyző úr szalonruhában és a magyar címerrel ellátott nemzetiszínű sza­laggal a vállán jelent meg az éljenző bámészkodók és nem utolsó sorban az ifjú pár előtt. Maga az esküvő nagyon rövid ideig tar­tott, tulajdonképpen alig pár percig. Ez a jelenlévő hölgyek tet­szését nem váltotta ki és ennek nyíltan hangot adtak. Azt sérel­mezték, hogy milyen rövid ideig tartott a ceremónia és hogyha ilyen rövid ideig tart az esketés akkor ők nem adnak túl a lányai­kon. Aztán az ifjú pár a tanúkkal együtt a főjegyző szobájába vo­nult és aláírták a házassági jegyzőkönyveket majd nagy ováció közepette távoztak. „Országos rabbi gyűlés” címmel közöl cikket az újság október 19-én. A tanácskozást az egyházpolitikai törvények miatt hívták össze és a fő kérdés a vegyes házasságok kérdése volt. A tanács­ülés október 14-én kezdődött Budapesten és a rabbik 14 pontban foglalták össze határozataikat. Mindenesetre a gyűlés kimondta egy szavazat ellenében, hogy a vegyes házasságokat sem áldással, sem más vallási szertartással nem szentesítik. Úgy tűnik ez alap­ján a katolikus és az izraelita klérus is egy állásponton van ebben a tekintetben. Egyházpolitika és közösségi autonómia Ez az írás 1895. november 9-én jelent meg az Egri Híradó ha­sábjain. A cikk egy joghézagra, ha úgy tetszik, inkább egy össze­3° Egri Híradó, 1895. 82. sz. (október 12.)

Next

/
Thumbnails
Contents