Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Kárbin Ákos: Egyházpolitikai küzdelmek Egerben, 1890-1895
Egyházpolitikai küzdelmek Egerben 55 férhetetlenségre hívja fel az olvasó figyelmét. Az 1886. évi XXII. te. 69. paragrafusa kimondja, hogy a közjegyzőt a közösségek képviselő testületé élethosszig választja, illetve fizeti is. Viszont a közjegyzőnek az anyakönyvvezetést el kell vállalnia az 1894. évi XXXIII. te. 70. paragrafusa értelmében.31 Vagyis arról van szó, hogy míg az első esetben a jegyzőt a közösség választotta ki a munkára és javadalmazta, addig a második esetben ezt a hivatalt a jegyző pozícióját betöltő személlyel látják el kinevezés szintjén, tulajdonképpen az állam kötelezi a funkciót a jegyzőre. Nem érti a cikk szerzője, hogy az ellenzék ezért miért nem lépett fel. Mindemellett még finanszírozási problémát is látott a kérdésben. A legnagyobb sérelme a szerzőnek az állami tiszteletdíj alacsony összege, és az adott jegyzőnek, rossz munkavégzés esetén való eltávolítható volta, ez eredetileg, vagyis az 1886. évi XXII. tc.-ben biztosított élethosszig tartó megbízatásából. Ez szolgál a disszonancia alapjául. Izraeliták A vegyes házasságok problematikájáról 1895-ben már írtak az egri lapok, pontosabban az Egri Egyházmegyei Közlöny. Ebben a cikkben külföldi példákat hoz fel a szerző annak igazolására, hogy a polgári házasságok nem tartósaké2 Igazából nyílt titok már ekkoriban is, hogy a magyar vegyes házasságok külföldön köttetnek. Izraelita szülők meg akarják keresztelni most született gyermeküket Az Egri Egyházmegyei Közlöny 1898. évi számában jelet meg ez az írás Dr. Bőhm János tollából. Egyházi és állami törvények alapján írja le a metodikát. Maga a szöveg sokkal archaikusabb az Egri Híradóban található szövegekhez képeset. Nehezen olvasható és még nehezebben értelmezhető a rengeteg latin betoldás miatt. Egyidejűleg a szöveget is megtöri ezzel a módszerrel. Valószínűleg ezzel célja volt a szerzőnek. Dogmatikai pontok mentén vázolja a szerző a problémakört,33 amelyet nagyon összetett, több tényezős dolognak tekint. A legfontosabb eleme az el- keresztelés, amelyet - szerinte - a katolikus egyháznak kerülnie kell. * 3 31 Egri Híradó, 1895. 90. sz. 32 Egri Egyházmegyei Közlöny, 1895.10. sz. (május 16.) 139. 33 Egri Egyházmegyei Közlöny, 1898.
