Egyháztörténeti Szemle 9. (2008)
2008 / 3. szám - TANULMÁNY - Kárbin Ákos: Egyházpolitikai küzdelmek Egerben, 1890-1895
Egyházpolitikai küzdelmek Egerben 53 annyit tesz, hogy francia mintára a hivatali személy magyar címerrel ellátott nemzetiszínű szalagot viselt, amely a magyar állam szuverenitását volt hivatva kifejezni. Viszont ugyanebben a számban megjelent egy olyan írás, amely kiváltotta az egriek felháborodását. Említést tettek arról, hogy az ország katolikusait így is töménytelen sérelem és megaláztatás érte az egyházpolitikai törvények kapcsán, a liberális kormány „boldogító” politikája végett. De ami ezen felül történt arra gondolni sem mertek. A hír forrásának egy fó'városi lapot jelölnek meg. Az állami anyakönyvek főfelügyelőjévé - miniszteri osztálytanácsosi ranggal - Fekete Józsefet nevezték ki. Fekete a Magyar Szalon szerkesztője volt, eredetileg izraelita vallású, de a kinevezés miatt kikeresztelkedett és a keresztapja személyesen gróf Csáky Albin lett. A többségében római katolikus egriek ezt nem nézték jó szemmel. Az Egri Híradó úgy fejezte ki magát: „Mi katolikusok arculcsapásnak tekintjük!”28 Önmagában a dolog hitelességét tekintve vitatható, azonban rámutat a lap látens antiszemitizmusára. Az Egri Híradó egyik mellékletében29 Samassa József egri érsek adott utasításokat az 1894. évi XXXI., XXXII. és XXXIII. törvénycikkek tárgyában. Az egyházpolitikai törvények folyó év október l-én léptek életbe, de azért az érsek már előkészületeket tett a hatályosság betartása érdekében Egerben és a hozzá tartozó főegyházmegyében. Inkább kötelességtudatról van szó, mintsem arról, hogy osztotta volna a politikai döntések fontosságát. Az érsek 19 oldalon keresztül értekezett a törvénycikkekről. Alaposan és körültekintően ad utasításokat, a római katolikus vallás elsőbbségét hangoztatja. Az anyakönywezetők hivatalos órái A Heves megyei közigazgatási bizottság ülésén megállapították az anyakönyvvezetők hivatalos fogadóóráinak az időpontjait. Eger városában, illetve az egri anyakönyvi kerülthez tartozó településeken az anyakönyvezetők hétköznaponként 8 órától 11 óráig vasárnap és ünnepnapokon, pedig 9 órától 11 óráig fogadták a házasodni vágyókat. Budapesti levél címmel közöl az újság 82. száma egy cikket, amely tulajdonképpen Mihályi Hugó levele. Ennek egy részét képezi az egyházpolitikai törvényeket méltató rész, a levél többi részében is a negatív hangvétel uralkodik, a kormány működését 28 Egri Híradó, 1895. 44- sz. 29 Egri Híradó, 1895. 65. sz. (augusztus 10.) Melléklet.
